27. Ezt nem így terveztem

itt az új rész… köszönöm a „tetszikeket” és a komikat… nagyon örültem neki… feltettem volna előbb a részt csak kicsit megakadtam a történetbe… a következőt 5-6 „tetszik” után teszem fel… lécci szavazzatok is… puszi és jó olvasást Directionerek !!!! :D*
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

*Lily szemszöge*

/Reggel/

Mikor felébredtem egyből lementem a konyhába. Eleanor már lent sertepertélt. Olyan csendes a ház mióta Stella hazament. Megreggeliztünk és bekapcsoltuk a tévé-t. Pont a Follow the stars kezdődött. Ezen El mindig felhúzza magát. Annyi hülyeséget ki tudnak találni benne.

/Fél órával később/

Kikapcsoltuk a tévé-t és El nem lett ideges az FTS alatt. Róla és Louis-ról nagyon nem volt szó. De rólam, Stelláról, Liamről és Zayn-ről annál inkább. Most már mindenki tudja, hogy Liam barátnője vagyok. Már alig várom a fenyegetéseket és a hasonlókat. De állok elébe.

*Harry szemszöge*

Reggel igen másnaposan ébredtem egy teljesen idegen helyen. Ez egy szálloda volt. Este kissé kiütöttem magam. Össze ittam mindent amit csak lehetett. Megpróbáltam felkelni ami fogjuk rá sikerült is. Az ágy melletti éjjeli szekrényre néztem ahol egy kis rózsaszín papír darabot találtam.

Szia Harry Styles! Tegnap este én hoztalak ebbe a szállodába mert láttam hogy eléggé rosszul voltál. Nem mertelek elengedni a nagy éjszakába egyedül. Puszi: Kate T.

Ahogy ezt elolvastam minden eszembe jutott. Az hogy tegnap miután leléptem a fiúktól elindultam a városba. Aztán este felé bementem egy klubba és a többi már egyértelmű.

*Zayn szemszöge*

Ahogy felkeltem kiugrottam az ágyamból. Gyorsan elkészültem és a kezembe vettem a telefont. Itt az ideje hogy felhívjam az én egyetlenemet. Az sms-t amit tőle kaptam olvastam de sokkal nyugodtabb lennék ha hallhatnám a hangját. Kikerestem a számár és már tárcsáztam is. Két kicsöngés után fel is vette.

-Szia szerelmem!- szólt bele vidáman.

-Szia Kicsim! Jó hallani megint a hangod. Minden rendben?

-Minden oké, és ott? Mi történt azóta hogy eljöttem?- érdeklődött.

-Tegnap volt egy interjúnk és hát... most már tudják a rajongók is hogy az én szívem foglalt.- próbáltam romantikus lenni.

*Stella szemszöge*

-Olyan szépen fogalmaztál.- most nem azért de hogy lehet valaki ennyire aranyos és még sorolhatnám.

-Mikor jössz már vissza hozzám?- kérdezte kisfiús hangon.

-Még 2 nap. Azt már kibírjuk.- ezt még én sem hiszem el nem hogy ő. Na de talán kibírom.- Most le kell tennem majd még beszélünk, puszi.- köszöntem el.

-Szeretlek!- miután ezt kimondta egyből letettem.

2 nap. Na jó én ezt nem fogom kibírni. Újra elővettem a matek könyvet és füzetet de még ez sem terelte el a gondolatom. Félre dobtam mindent és rohantam át Kris szobájába. Az ajtó tárva nyitva volt és ő sehol. Az egész házat körbefutottam mire meghallottam a hangját az udvaron. Kirontottam az ajtón.

-Na végre hogy megtaláltalak.- kiáltottam rá lihegve.- Én ma este vissza megyek Londonba.- erre a mondatomra elég érdekes fejet vágott de hát már megszoktam.

-Anyáék tudják?- kérdezte.

-Hát nem igazán. De én nem várok addig amíg haza érnek.- vágtam rá és már rohantam is a szobámba hogy össze pakoljak. Kris rohant utánam és a szoba ajtóban megállt.

-Én is menni akarok.- jelentette ki.

-Ezt gyorsan felejtsd el! Hol fogunk mi ennyien aludni? Én is egy barátnőmnél lakok amíg nincs annyi pénzem hogy lakást vegyek valahol. És egy darabig nem is lesz emiatt a hülye matek érettségi miatt.- idegeskedtem.

-Megoldjuk. Amúgy hova dugtad a nővérem? Eddig lazán vetted a dolgokat, most meg nézz magadra.- kezdett ő is ideges lenni.

-Hát jó. Azt csinálsz amit akarsz!- vágtam vissza. Erre kiment a szobámból.

Összepakoltam pár ruhámat, eltettem a laptopom, előkerestem a matekos cuccaim és kész is voltam a pakolással. Átöltöztem eltettem a telefonom és hívtam egy taxit. Ahogy mentem le az emeletről az öcsém jött utánam egy kisebb hátizsákkal.

-Hát te hova jössz?- kérdeztem kicsit flegmán.

-Megyek veled.- jelentette ki halál nyugodtan.

A fejemet fogtam. Hogy lehet ilyen értetlen egy öcsikém. A taxi már a ház előtt állt. Elkezdtem Kris-t az ajtó felé lökdösni jelezve ezzel, hogy ő is jöhet. Bezártam az ajtót majd indultam a taxi felé. Beszálltunk mindketten és útba igazítottuk a sofőrt. A reptérre érve megvettem a jegyeket. A gépünk 15 perc múlva indul. Felszálltunk és néztem magam elé. Most már nem az lesz a legnagyobb baj hogy én eljöttem hanem az hogy Kris jött velem. Ismét ügyes voltál Stella.- gondoltam magamban.