2012. július 25., szerda

26. Mit csinálnak a többiek?

Itt az új rész.. remélem tetszik majd mindenkinek… a következőt 4-5 „tetszik” után hozom… jó olvasást Directionerek !!!
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

-Szia uncsitesó!- köszönt lelkesen.

-Szia Bella!- köszöntem vissza kevésbé örvendezve.

-Mit keresel te itt? Azt hittem Londonba vagy. Gondoltam hogy meg fogod unni.- kezdett bele de alig lehetett elhalgattatni.

-Csak látogatóba jöttem, ja és nem untam meg mert nemsokára vissza megyek.- vágtam vissza kissé bunkón.

Elindultunk együtt a kedvenc fagyizónk felé és közben beszélgettünk. Mikor odaértünk Bella kapott egy telefonhívást és indult is haza. Meg kell hogy mondjam nem éppen voltam letörve ettől. Elsőre talán úgy tűnik, hogy aranyos, kedves stb. De a látszat néha csal, főleg akkor ha róla van szó. Hát most már nekem is mennem kéne haza felé. A park felé mentem ahol találkoztam Ben-nel, Lily öccsével. Na ennek a találkozásnak már jobban örültem.

-Hali.- kezdte a köszönést mikor meglátott.- Milyen volt London?

-Hali. Nagyon jó.- áradoztam róla.

-Örülök neki.- mondta vigyorogva.- Remélem most már itthon maradsz!

-Hát nem éppen. 3 nap múlva megyek vissza.- ahogy ezt kimondtam lefagyott az arcáról a mosoly. De ez van.- Na de most mennem kell haza.- próbáltam kimenteni magam.

-Majd én elviszlek.- mutatott a BMX-ére. Kissé tiltakozva de felugrottam mögé. Közben elmeséltem neki hogy miért is jöttem haza és hogy mi történt velem kint.

A házunk előtt megálltunk. Elköszöntünk egymástól és indultam befelé. A konyhába mentem mert éhes voltam. Egy cetlit találtam a hűtőn:

Szia Stell! El kellett mennem elintézni pár dolgot. Majd jövök. Figyelj Kris-re! Nehogy hülyeséget csináljon.

Hát oké. Gyorsan összedobtam pár szendvicset és indultam fel az emeletre. Először Kris szobája felé mentem. Az ajtón átszűrődött a gitár hangja. Ez annak a jele hogy unatkozik. Normális esetbe elő se veszi a gitárját. Aztán egy csodálatos dolog csapta meg a fülem. Kris énekelt. Hallottam már énekelni de ilyen szépen még sosem. Letettem a tálcát a földre és füleltem hogy mit is énekel.


 Oh I swear to ya
I'll be there for ya
This is not a drive by
Just a shy guy looking for a 2-ply
Hefty bag to hold my love
When you move me everything is groovy
They don't like it sue me
The way you do me
Oh I swear to ya
I'll be there for ya
This is not a drive by…


Imádom ezt a számot. Halkan dúdolni kezdtem. Mikor befejezte felvettem a tálcát a földről és bekopogtam. Aztán lépteket hallottam amik közeledtek. Az ajtó hirtelen kinyílt és Kris mosolygós arcával találtam szembe magam. Kris eláll az azjtóból és beengedett. Az egyik tányérat letettem az asztalra és újra felé fordultam.

-Nem akartam hallgatózni de véletlenül hallottam ahogy énekelsz.- nézten félénken a szemébe miközben a számat harapdáltam.

-Most miért vagy ilyen? Hallottál már énekelni ez nem olyan nagy dolog.- mosolygott tovább.

-Hát igen, de így még sose.- nyugodtam meg kicsit.

Egy kis beszélgetés után kimentem a szobájából át az enyémbe. Letettem az éjjeli szekréyemre a tálsát és kiültem az ablakba. Közben azon gondolkodva, hogy mit csinálnak a többiek Londonban. Visszamásztam az ágyba. Mielőtt álomra hajtottam volna a fejem a telefonomban kerestem egy olyan képet amin Zayn-el ketten vagyunk. Nagyon hiányzik de ki kell bírnom ezt a pár napot.

1 megjegyzés: