2012. július 28., szombat

29. Két idegen egy koncerten


Itt az új rész… köszi a „tetszikeket” … a következő 6 után hozom de majd csak csütörtök péntek fele mert elutazok… jó olvasást minden Directionernek remélem tetszik majd :)*
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Másnap 10 óra fele keltem. Kivergődtem az ágyamból és halkan Lily szobájához indultam. Csend volt odabent. Benyitottam és láttam hogy Lily még nagyban alszik. Közeledtem hozzá és láttam, hogy az arcára hatalmas mosoly ült. Óvatosan mögé osontam felmásztam az ágyra majd ugrálni kezdtem. Nem telt el egy perc sem Eleanor az ajtóban állva nevetett, majd felugrott mellém és együtt ugráltunk. Hogy hatásosabb legyen az ébresztő elkezdtünk énekelni.

-Baby you light up my word like nobody else!!- üvöltöttük tök egyszerre.

-Mi van már?- vágott hozzám Lily egy párnát.

-Ideje felkelni!- vágta vissza a párnát El.

Lementünk a konyhába és összedobtunk valami reggelit. Mikor befejeztük mind a hárman felmentünk a szobánkba. Bekapcsoltam a telefonom. Nem volt meglepő ami fogadott. 10 nem fogadott hívás anyától. Biztos nagyon mérges ránk. 5 kicsöngés után fel is vette.

-Szia anya.- szólaltam meg félve.

-Hova tűntetek Kristian-nal? Jól vagytok?- aggódott.

-Visszajöttem Londonba és Kris velem akart jönni. Úgyhogy most mindketten itt vagyunk. Nem akartam megvárni míg hazaértek.- válaszoltam gyorsan.

-De legalább szólhattatok volna, hogy ne aggódjunk.- folytatta kicsit lenyugodva.- És mikor jöttök vissza?

-Nem tudom de most le kell tennem. Puszi.- nem vártam meg míg válaszol inkább gyorsan letettem.


*Liam szemszöge*

Végre itt a koncert napja. Mióta összejöttünk Lily-vel ezt a napot vártam, hogy végre bemutathassam a nagy közönségnek. Nemsokára dél lesz és indulnunk kell a próbára. Már csak pár óra és kezdődik a koncert. Ez lesz az utolsó koncertünk a nyáron. Lementem a földszintre. Niall szokásához híven a konyhában forgolódott. Louis ezerrel nyomta a twitter-t. Harry és Zayn pedig most sántikálnak le a lépcsőn. Mikor már mind az öten megvoltunk indultunk kifelé a kocsihoz. Még egy utolsó sms Lily-nek és már mehetünk is.


*Eleanor szemszöge*

/Pár órával később/

Neki álltunk a készülődésnek. 1 óra alatt készen is voltunk. Lily-vel már indulásra készen voltunk csak Stellára és Kris-re vártunk. Mikor ők is sikeresen csatlakoztak hozzánk beszálltunk a kocsiba és indultunk a stadion felé. Eszméletlen nagy tömeg volt ott pedig 2 óra múlva kezdődik csak el a koncertet. Mi a hátsó ajtón mentünk be észrevétlenül. A nagy tömegben észrevettem két nagyon ismerős embert. Ha ezek balhézni jönnek ide akkor igen csak jó lesz a színpad mögött a hangulat. De nem szóltam se Stellának se Lily-nek.


*Stella szemszöge*

A koncert előtt pár perccel bementem Zayn öltözőjébe. Ő épp akkor vette fel az ingjét. Először eltakarta magát aztán mikor észrevette hogy én vagyok akkor odajött és átölelt. Ezt a menedzserük kopogása zavarta meg. Nem nyitott be csak bekiabált:

-1 perc.

Zayn gyorsan magára kapta az ingét. Egy utolsó csókot nyomott a számra és rohant a többiekhez. Csatlakoztam a lányokhoz. Elkezdtek énekelni a srácok. A színpad mögött végig tomboltuk az egész koncertet. Aztán az egyik szám után Liam és Zayn lejöttek a színpadról. Liam megfogta Lily kezét és húzta maga után Zayn pedig az enyémet. Zayn közel tartotta magához a mikrofont és elkezdett beszélni.

-Szeretnék bemutatni nektek valakit. Ő itt mellettem az a lány aki ellopta a szívem végleg. Stella Morgan. Remélem nektek is úgy tetszik mint nekem.- ahogy ezt elmondta közeledett felém és egy hatalmas csókot adott.

-És ő pedig itt az én egyetlenem. Lily Taylor.- megpörgette Lily-t és ő is megcsókolta. Majd elkezdtek énekelni és a szám végéig le sem engedtek minket a színpadról. Mikor sikerült leszabadulnunk, a rajongók hatalmas sikításba kezdtek. Kórusba kiabálták hogy: „Stella Lily szeretünk titeket!”

Ez nagyon jól esett mindkettőnknek. Mikor végre leültünk egy fotelbe akkor odajött hozzánk két lány. Egy szőke és egy barna.


A szőke lány leült mellém a barna pedig elhívta Lily-t. Kicsit furcsán nézem rájuk főleg úgy hogy a barnát megismertem. Ő Danielle Peazer, liam ex barátnője. A másik is nagyon ismerős volt de a nevét nem tudom.

-Szia Stella. Én Perrie Edwards vagyok. Zayn volt barátnője.- na ennél a mondatnál koppant a dolog. Rosszat sejtek. Vagy csak én vagyok ilyen vészmadár?- Aranyosak vagytok együtt.- mondta mosolyogva.  Aztán elkapta a csuklóm.- Ha megtudom hogy bántódása esik akkor neked annyi. Vissza akarom szerezni. Kettőnk közül nekem nagyobb szükségem van a hírnévre és Zayn olyan hiszékeny hogy el is hiszi hogy szeretem.- nézett rám kárörvendően majd elengedte a csuklóm és elment.

Lily még mindig Danielle-val beszélgetett. Máris megvan az első utálóm. Szuper. De Perrie-vel ellentétben én tényleg szeretem Zayn-t és nem hagyom annyiban.

2012. július 27., péntek

28. Vegre velük ♥

itt sz új rész... köszi a komikat és a tetszikeket… a következőt 6 „tetszik” után hozom…szavazzatok írjatok komit is és legyetek tagok ♥… jó olvasást minden
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Fél óra múlva Londonban leszünk. Kris elég jól viselte az utazást. Az egészet végig aludta. Egy kis idő után elkezdtem ébresztgetni de semmi. Aztán megrántottam a vállam és ő csak borult oldalra de felébredt. Ez volt a célom. Leesett neki hogy mindjárt leszáll a gép. A reptéren elindultunk a kijárat felé. Fogtunk egy taxit és az irányt Eleanor háza felé vettük. Vagy mégsem. Kris-nek eszébe jutott hogy éhes ezért egy gyorsétteremnél szálltunk ki. Eltöltöttünk itt egy kis időt mire végre elindultunk az eredeti úti célhoz. Mi is aztán ügyesek voltunk. Gyalog indultunk el. És miért? Mert Kris… na jó nem foghatok mindent rá. Azért mert nem bírtunk volna többet ülni. Már beértünk El-ék utcájába amikor megeredt az eső. Futottunk mint az őrültek és meg sem álltunk. Az ajtóhoz érve nem kopogtunk csak berontottunk. Becsuktam magam után az ajtót aztán neki támaszkodtam de kár volt. Akkorát estem hogy csak na. Elkezdtünk nevetni mindketten, amire már tényleg felfigyelt az egész ház. Lily és Eleanor futottak oda hozzánk és már ők is szakadtak a nevetéstől. Átmentünk a nappaliba ahol megláttuk a fiúkat.


Egyből Zayn szomorú tekintetét láttam. Mikor meglátott felugrott és jött oda hozzám. Átölelt és megcsókolt. Nem nagyon érdekelte hogy tiszta víz vagyok. Lily még mindig a hasát fogta a nevetéstől.

-Mi olyan vicces?- szólaltunk meg Louis-szal egyszerre.

Nem bírt válaszolni csak mutogatott. Aztán hirtelen koppant hogy min is nevet. Na most már én is nevettem vele együtt. Hát mi máson hogy megint megáztam. Lily-vel mindig megázunk amikor otthon vagyunk de most nem vele áztam meg. Ez is csoda. Louis már a fejét fogta hogy nem rajta nevetünk. Nem kellett neki se több elkapta Lily kezét én meg a lábát és így vittük ki az esőre. Lou elengedte a kezét én meg rá estem szegény Lily-re. Jó érzés lehetett neki. Lou visszafutott a teraszra hogy ne legyen csurom víz, minket meg ott hagyott.

-Hát ti tiszta hülyék vagytok.- jelentette ki Niall miközben az utolsó falatot nyelte le.

-Tudjuk!- kiáltottuk egyszerre.

-Gyertek már be! Még a végén megfáztok.- adta ki a parancsot El nevetve.

Felsegítettük egymást és futottunk befelé. Ez emeletig meg se álltunk ahogy gyorsan magunkra kaptunk valami cuccot. Leérve a többiekhez ők már megint nevettek valamin. Vagy még mindig? Na de mindegy is.

-Srácok… és Eleanor. Ő itt az öcsém Kristian.- mutattam rá.- Louis, Niall, Harry, Liam és Eleanor.- mutattam végig rajtuk. Mikor ezt elmondtam Zayn bevágta a durcás arcát. Majd ránéztem és elmosolyodtam.- És ő itt Zayn a barátom.

/2 órával később/

Este 9 volt. a fiúknak indulniuk kellett. Holnap koncert és ki kell pihenniük magukat. Zayn nem ment a többiekkel, elmentünk sétálni.

-Még én mondta neked hogy 2 napot már kibírunk és látod… én nem bírtam ki.- adtam egy puszit az arcára.

-Ilyet többet ne csinálj hogy itt hagysz engem. Oké?- nézett rám a csodaszép barna szemeivel.

-Oké.- nevettük el magunk majd mikor befejeztük közel húzott magához és hosszas csókolózásba kezdtünk.

Aztán már csak öleltük egymást szorosan. Zayn elkezdte puszilgatni a nyakam. Majd ismét magához szorított és elkezdett nekem énekelni:

There is no other place that I would rather be
Than right here with you tonight
As we lay on the ground I put my arms around you
And we can stay here tonight
Cause there's so much that I wanna say, I wanna say


Ahogy ezt énekelte és simogatta a hátam kirázott a hideg. Hogy lehet valaki ennyire édes, mint Ő? Aztán ennek a szép pillanatnak is vége szakadt egy telefonhívással. Liam volt az. A szokásos duma: Zayn-nek aludnia kell, mert holnap koncert, bocsi Stell drága!- ettől a mondattól már a plafonon vagyok. De elnézem Liam-nek. Zayn hazakísért aztán taxival ment tovább. Fent az emeleten elkullogtam a szobámig és belevetettem magam az ágyba. Várom a holnapot, mert megint láthatom Őt.

2012. július 26., csütörtök

27. Ezt nem így terveztem

itt az új rész… köszönöm a „tetszikeket” és a komikat… nagyon örültem neki… feltettem volna előbb a részt csak kicsit megakadtam a történetbe… a következőt 5-6 „tetszik” után teszem fel… lécci szavazzatok is… puszi és jó olvasást Directionerek !!!! :D*
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

*Lily szemszöge*

/Reggel/

Mikor felébredtem egyből lementem a konyhába. Eleanor már lent sertepertélt. Olyan csendes a ház mióta Stella hazament. Megreggeliztünk és bekapcsoltuk a tévé-t. Pont a Follow the stars kezdődött. Ezen El mindig felhúzza magát. Annyi hülyeséget ki tudnak találni benne.

/Fél órával később/

Kikapcsoltuk a tévé-t és El nem lett ideges az FTS alatt. Róla és Louis-ról nagyon nem volt szó. De rólam, Stelláról, Liamről és Zayn-ről annál inkább. Most már mindenki tudja, hogy Liam barátnője vagyok. Már alig várom a fenyegetéseket és a hasonlókat. De állok elébe.


*Harry szemszöge*

Reggel igen másnaposan ébredtem egy teljesen idegen helyen. Ez egy szálloda volt. Este kissé kiütöttem magam. Össze ittam mindent amit csak lehetett. Megpróbáltam felkelni ami fogjuk rá sikerült is. Az ágy melletti éjjeli szekrényre néztem ahol egy kis rózsaszín papír darabot találtam.

Szia Harry Styles! Tegnap este én hoztalak ebbe a szállodába mert láttam hogy eléggé rosszul voltál. Nem mertelek elengedni a nagy éjszakába egyedül. Puszi: Kate T.

Ahogy ezt elolvastam minden eszembe jutott. Az hogy tegnap miután leléptem a fiúktól elindultam a városba. Aztán este felé bementem egy klubba és a többi már egyértelmű.


*Zayn szemszöge*

Ahogy felkeltem kiugrottam az ágyamból. Gyorsan elkészültem és a kezembe vettem a telefont. Itt az ideje hogy felhívjam az én egyetlenemet. Az sms-t amit tőle kaptam olvastam de sokkal nyugodtabb lennék ha hallhatnám a hangját. Kikerestem a számár és már tárcsáztam is. Két kicsöngés után fel is vette.

-Szia szerelmem!- szólt bele vidáman.

-Szia Kicsim! Jó hallani megint a hangod. Minden rendben?

-Minden oké, és ott? Mi történt azóta hogy eljöttem?- érdeklődött.

-Tegnap volt egy interjúnk és hát... most már tudják a rajongók is hogy az én szívem foglalt.- próbáltam romantikus lenni.

*Stella szemszöge*

-Olyan szépen fogalmaztál.- most nem azért de hogy lehet valaki ennyire aranyos és még sorolhatnám.

-Mikor jössz már vissza hozzám?- kérdezte kisfiús hangon.

-Még 2 nap. Azt már kibírjuk.- ezt még én sem hiszem el nem hogy ő. Na de talán kibírom.- Most le kell tennem majd még beszélünk, puszi.- köszöntem el.

-Szeretlek!- miután ezt kimondta egyből letettem.

2 nap. Na jó én ezt nem fogom kibírni. Újra elővettem a matek könyvet és füzetet de még ez sem terelte el a gondolatom. Félre dobtam mindent és rohantam át Kris szobájába. Az ajtó tárva nyitva volt és ő sehol. Az egész házat körbefutottam mire meghallottam a hangját az udvaron. Kirontottam az ajtón.

-Na végre hogy megtaláltalak.- kiáltottam rá lihegve.- Én ma este vissza megyek Londonba.- erre a mondatomra elég érdekes fejet vágott de hát már megszoktam.

-Anyáék tudják?- kérdezte.

-Hát nem igazán. De én nem várok addig amíg haza érnek.- vágtam rá és már rohantam is a szobámba hogy össze pakoljak. Kris rohant utánam és a szoba ajtóban megállt.

-Én is menni akarok.- jelentette ki.

-Ezt gyorsan felejtsd el! Hol fogunk mi ennyien aludni? Én is egy barátnőmnél lakok amíg nincs annyi pénzem hogy lakást vegyek valahol. És egy darabig nem is lesz emiatt a hülye matek érettségi miatt.- idegeskedtem.

-Megoldjuk. Amúgy hova dugtad a nővérem? Eddig lazán vetted a dolgokat, most meg nézz magadra.- kezdett ő is ideges lenni.

-Hát jó. Azt csinálsz amit akarsz!- vágtam vissza. Erre kiment a szobámból.

Összepakoltam pár ruhámat, eltettem a laptopom, előkerestem a matekos cuccaim és kész is voltam a pakolással. Átöltöztem eltettem a telefonom és hívtam egy taxit. Ahogy mentem le az emeletről az öcsém jött utánam egy kisebb hátizsákkal.

-Hát te hova jössz?- kérdeztem kicsit flegmán.

-Megyek veled.- jelentette ki halál nyugodtan.

A fejemet fogtam. Hogy lehet ilyen értetlen egy öcsikém. A taxi már a ház előtt állt. Elkezdtem Kris-t az ajtó felé lökdösni jelezve ezzel, hogy ő is jöhet. Bezártam az ajtót majd indultam a taxi felé. Beszálltunk mindketten és útba igazítottuk a sofőrt. A reptérre érve megvettem a jegyeket. A gépünk 15 perc múlva indul. Felszálltunk és néztem magam elé. Most már nem az lesz a legnagyobb baj hogy én eljöttem hanem az hogy Kris jött velem. Ismét ügyes voltál Stella.- gondoltam magamban.

2012. július 25., szerda

26. Mit csinálnak a többiek?

Itt az új rész.. remélem tetszik majd mindenkinek… a következőt 4-5 „tetszik” után hozom… jó olvasást Directionerek !!!
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

-Szia uncsitesó!- köszönt lelkesen.

-Szia Bella!- köszöntem vissza kevésbé örvendezve.

-Mit keresel te itt? Azt hittem Londonba vagy. Gondoltam hogy meg fogod unni.- kezdett bele de alig lehetett elhalgattatni.

-Csak látogatóba jöttem, ja és nem untam meg mert nemsokára vissza megyek.- vágtam vissza kissé bunkón.

Elindultunk együtt a kedvenc fagyizónk felé és közben beszélgettünk. Mikor odaértünk Bella kapott egy telefonhívást és indult is haza. Meg kell hogy mondjam nem éppen voltam letörve ettől. Elsőre talán úgy tűnik, hogy aranyos, kedves stb. De a látszat néha csal, főleg akkor ha róla van szó. Hát most már nekem is mennem kéne haza felé. A park felé mentem ahol találkoztam Ben-nel, Lily öccsével. Na ennek a találkozásnak már jobban örültem.

-Hali.- kezdte a köszönést mikor meglátott.- Milyen volt London?

-Hali. Nagyon jó.- áradoztam róla.

-Örülök neki.- mondta vigyorogva.- Remélem most már itthon maradsz!

-Hát nem éppen. 3 nap múlva megyek vissza.- ahogy ezt kimondtam lefagyott az arcáról a mosoly. De ez van.- Na de most mennem kell haza.- próbáltam kimenteni magam.

-Majd én elviszlek.- mutatott a BMX-ére. Kissé tiltakozva de felugrottam mögé. Közben elmeséltem neki hogy miért is jöttem haza és hogy mi történt velem kint.

A házunk előtt megálltunk. Elköszöntünk egymástól és indultam befelé. A konyhába mentem mert éhes voltam. Egy cetlit találtam a hűtőn:

Szia Stell! El kellett mennem elintézni pár dolgot. Majd jövök. Figyelj Kris-re! Nehogy hülyeséget csináljon.

Hát oké. Gyorsan összedobtam pár szendvicset és indultam fel az emeletre. Először Kris szobája felé mentem. Az ajtón átszűrődött a gitár hangja. Ez annak a jele hogy unatkozik. Normális esetbe elő se veszi a gitárját. Aztán egy csodálatos dolog csapta meg a fülem. Kris énekelt. Hallottam már énekelni de ilyen szépen még sosem. Letettem a tálcát a földre és füleltem hogy mit is énekel.


 Oh I swear to ya
I'll be there for ya
This is not a drive by
Just a shy guy looking for a 2-ply
Hefty bag to hold my love
When you move me everything is groovy
They don't like it sue me
The way you do me
Oh I swear to ya
I'll be there for ya
This is not a drive by…


Imádom ezt a számot. Halkan dúdolni kezdtem. Mikor befejezte felvettem a tálcát a földről és bekopogtam. Aztán lépteket hallottam amik közeledtek. Az ajtó hirtelen kinyílt és Kris mosolygós arcával találtam szembe magam. Kris eláll az azjtóból és beengedett. Az egyik tányérat letettem az asztalra és újra felé fordultam.

-Nem akartam hallgatózni de véletlenül hallottam ahogy énekelsz.- nézten félénken a szemébe miközben a számat harapdáltam.

-Most miért vagy ilyen? Hallottál már énekelni ez nem olyan nagy dolog.- mosolygott tovább.

-Hát igen, de így még sose.- nyugodtam meg kicsit.

Egy kis beszélgetés után kimentem a szobájából át az enyémbe. Letettem az éjjeli szekréyemre a tálsát és kiültem az ablakba. Közben azon gondolkodva, hogy mit csinálnak a többiek Londonban. Visszamásztam az ágyba. Mielőtt álomra hajtottam volna a fejem a telefonomban kerestem egy olyan képet amin Zayn-el ketten vagyunk. Nagyon hiányzik de ki kell bírnom ezt a pár napot.

2012. július 24., kedd

25. Interjú

remélem mindenkinek tetszeni fog az új rész…nagyon nehezen hoztam össze ezt mivel áramszünet miatt csaknem az egész rész kitörlődött de így még talán jobbra sikerült mint eredetileg…4-5 "tetszik" után jön a kövi... jó olvasást Directionerek!!! imádlak titeket :)*
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A kocsiban ülve Harry Niall és Louis hozták a szokásos formájukat. Hülyülés megállás nélkül. Liam és én csendben szorongattuk a telefonunkat. Szerintem még ő se nagyon készült fel az interjúra. Ugyan az járhat a fejébe, mint nekem.


*Liam szemszöge*

A reggeli ébresztő nagyon jól sikerült. Jó kedvünk volt egészen addig, míg be nem szálltunk az autóba. Én és Zayn hátra ültünk külön a többiektől. Mindketten csendben ültünk egymás mellett, nem szóltunk egy szót sem. Ideges voltam az interjú miatt. Most mi lesz? Én nem így akarom Lily-t bemutatni a közönségnek, de szerintem Zayn sem. Az interjú helyszínéhez érve ideges léptekkel közeledtünk a stúdió ajtaja felé. Adam látta rajtunk hogy idegesek vagyunk. Harry-nek Louis-nak és Niall-nak meg se kottyant. Úgy éreztem magam, mint a legelső interjúnál, amit adtunk. Fél óra múlva kezdődik a „vallatás”. Föl- alá járkáltam idegességembe. Zayn még mindig a telefonját szorongatta. Aztán Adam jelent meg a helyiségben ahol voltunk.

-Miért vagytok ilyen idegesek? Nem ez az első interjú, amit adtok. Ahogy Niall mondta régebben „vedd lazán”!- nyugtatott minket Adam. Lássuk be ő az egyetlen, aki a bíztató szövegével tényleg jobb kedvre tud deríteni minket. Indult volna kifelé de hátrafordult.- Ja és még valami. Ne titkoljátok Stellát és Lily-t. Imádni fogják őket.

Erre már tényleg sokkal jobb kedvünk lett. Alig volt már pár perc a kezdésig. A műsorvezető hangját már hallottunk a színpadon.

-Üdvözlöm a stúdióban lévőket és a tévénézőket. Ez itt a Follow the stars! Mai sztár vendégeink a One Direction.- mikor ezt kimondta felmentünk mellé és helyet foglaltunk a kanapén.- Sziasztok srácok. Örülök, hogy eljöttetek. Kezdjük néhány olyan képpel az adást, amik a napokban készültek rólatok.

Hát ezekre, a képekre mindannyian kíváncsiak vagyunk. Először egy olyan kép jelent meg a kivetítőn, amin én és Lily vagyunk, és egymás kezét fogjuk.

-Szóval Liam. Ki ez a lány?- kérdezte.

-Ő a barátnőm.- mondtam ki gondolkodás nélkül. Aztán eszembe jutottak Adam szavai. Erre a bíztatásra már nincs szükségem. Sokkal jobb így hogy nem kell titkolnom tovább. Már szóra nyitotta a száját a műsorvezető de én megelőztem.- De a neve az titok. Mindent a maga idejében.

A következő kép ami következett azon Zayn és Stell volt. A kérdés még el sem hangzott de Zayn már beszélt is.


 -Ő pedig az én barátnőm.- kapkodta el a választ.

-Ó. Ez remek hír. Majd megbarátkoznak ezzel a rajongók. Már csak Niall-nak kell egy barátnő.- próbálta játszani, hogy örül neki de én átláttam rajta.

Fel tett még néhány idétlen kérdést. A végére hagyta azt amit nem kellett volna.

-Harry ! mi a helyzet Biancával?- amikor ezt mondta mind a négyen Harry-re szegeztük a tekintetünk.

Ez a nő kicsit le van maradva ezzel kapcsolatban. Erre csak annyit válaszolt, hogy: “nem akarok róla beszélni”. Ezzel gyorsan elterelte a témát. A műsor vége után lejöttünk a színpadról. Harry rohant ki az épületből ami nem is olyan meglepő. Teljesen jogosan van felháborodva hisz feltettek egy olyan kérdést amire ő nem szívesen válaszol. Ez az ügy Harry részéről le van zárva.

/Pár órával később/

Végre itthon vagyunk de Harry még sehol. Gondoltuk ilyenkor nem kéne hívogatni mert úgysem venné fel.


*Stella szemszöge*

Egész nap matekot tanultam. Lassan már 4 óra volt. Hát jó. Én ezt már nem bírom. Félredobtam a könyvet és a füzetet és nyúltam a telefonomért. Bekapcsoltam és 5 nem fogadott hívás. Zayn hívott. Írtam neki egy sms-t hogy megnyugodjon.

Szia szerelmem! Minden oké. Nyugi már csak 3 napot kell kibírnunk. Szeretlek!!

Ezután elmentem egyet sétálni. Ki kell szellőztetnem a fejem. Pár utcát sétáltam de bárcsak ne tettem volna. Megláttam egy olyan embert akivel nem szívesen találkozok. Az utcán sétált velem szembe de szerencsére nem vett észre. Lementem az aluljáróba hogy még csak véletlen se figylejen fel rám. Pár perccel később az irányt felfelé vettem hogy kiérjek az utcára. Aztán beleütköztem. Na remek. Ügyes vagy Stella Morgan.

2012. július 23., hétfő

24. Újra otthon

Meghoztam az új részt… jó újra itthon lenni … jó volt kicsit kikapcsolódnii .. remélem tetszik majd ez a rész…remélem tudjátok hogy ma egy különleges nap van… az One Direction a mai napon 2éves !!!!! … boldog évfordulót 1D :)* 
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


*Stella szemszöge*

A repülőút alatt végig zenét hallgattam és aludtam. De ezt is sikeresen megzavarta egy idegesítő női hang.

-10 perc múlva Budapesten vagyunk.- jelentette ki hangosan, hogy az egész repülőn lehessen hallani.

Kikapcsoltam a zenét, eltettem a fülesem és vártam hogy földet érjünk. A gépről leszállva mentem a csomagomért. Elindultam a kijárat felé és közben másra se tudtam gondolni mit Zayn. A parkolóhoz érve magamba szívtam a pesti levegőt, ami egészen más volt, mint a londoni. Ez hiányzott már. Körbenéztem és megpillantottam egy taxit. Odarohantam és beszálltam. Útba igazítottam a sofőrt és lassan de biztosan a házunk felé indultunk. Elég sok időbe telt mire befordultunk az utcánkba. Mikor már láttam a házunkat, elmosolyodtam. Kifizettem a fuvart és futottam a bejárati ajtó felé. Halkan benyitottam letettem a cuccom és lábujjhegyen osontam befelé. Hát ez se nagyon jött össze mivel az öcsém meglátott és felkiáltott.

-STELLA!- ahogy ez elhagyta a lepcses kis száját felfigyelt az egész ház. Odamentem hozzá összekócoltam a haját, és puszit nyomtam az arcára.

  
-Sziasztok!- köszöntem mindenkinek majd puszi puszi indultam a szobám felé.

Felfele menet lassan mentem és meséltem anyumnak. Szinte mindent elmeséltem neki, amit csak lehetett. A szobámba ugyan csak lassan nyitottam be. Nem tudtam milyen látvány fog fogadni. Aztán benyitottam. A szemem alig mertem kinyitni de aztán megtörtént. Tátott szájjal néztem körbe. Minden ugyan úgy van mint ahogy itt hagytam.


Jó volt kicsit ledőlni a saját ágyamra. Ez sem tartott sokáig, mert kopogást hallottam majd ezután benyitottak a szobámba.

-Kicsim! Ugye tudod, hogy nem haragszok a matek érettségid miatt.- mondta apa mosolyogva. Ami meglepő főleg akkor, ha suliról van szó.

-Hát most már tudom.- mosolyogtam vissza.- Köszi.

-Tudom, hogy sosem voltál jó matekból, és hogy nem is szeretted. De anyáddal nem haragszunk rád és szeretünk. Örülök hogy itthon vagy Főnök.- az utolsó mondatán meglepődtem. Persze nem a „Főnök” résznél, mert mindig így hív engem apa. Ezt a mondatot még meg kell szoknom.

Látta rajtam hogy ez, amit mondott kicsit sok még nekem ezért kiment a szobából. Hogy eltereljem erről a beszélgetésről a gondolatom facebook-on beszéltem pár osztálytársammal. Eltelt pár óra és kezdtem elálmosodni. A laptopom-kikapcsoltam majd telefon csörgésre lettem figyelmes. Megkerestem a telómat és mikor a kijelzőre, néztem ugráltam örömömben.

-Szia LB. Mizu otthon?- hallottam meg Lily hangját.

-Szia. Unalom mit mindig. És ott?- kérdeztem vissza.

-Lily és Liam összejöttek.- hallottam meg egy másik hangot. Hát ki más lenne, ha nem Eleanor. Ebben a pillanatban most el tudom képzelni Lily arcát. Szépen lassan rák vörösbe borul.

Egy jó fél órát elbeszélgettem a lányokkal és ezt a Liam Lily dolgot ki is tárgyaltuk. Örülök, hogy összejöttek végre, és nem kerülgetik egymást tovább. Kicsit meglepődtem, azon hogy Liam féltékeny lett Zayn-re mikor Lily-vel jött le a lépcsőn. De ez is bizonyítja, hogy Liam szerelmes.


*Zayn szemszöge*

Fél 10 körül járt az óra. A telefonomat szorongattam és gondolkodtam. Még csak pár órája ment el a szerelmem de már nem bírom tovább. Kikerestem Stell számát és hívtam is. Ekkor a legidegesítőbb dolog ütötte meg a fülem „a hívott szám foglalt”. Elhajítottam a telefont az ágy másik végébe de túl nagy volt a lendülete. Ezért a szemben lévő falnál állt meg. A szememet becsuktam de, aludni nem tudtam, mert Stella képe jelent meg előttem. Csak nyugtattam magam hogy „4 nap múlva visszajön” és hasonlókkal próbáltam terelni a gondolatokat.

/Reggel/

A srácok ébresztettek. Berontottak a szobámba. Niall gitározott Liam ugrált az ágyamon, mint egy elmebajos a többiek pedig énekeltek.

-Nektek meg mi bajotok van?- ugrottam fel nevetve és lelöktem Liam-et az ágyról.

-Öltözz, megyünk interjúra!- adta ki a parancsot Louis.

A szoba hirtelen üres lett. Nekiálltam készülődni majd mikor kész voltam a telefonomat kerestem, amit szétesve megtaláltam a szoba végébe. Összeraktam és futottam a többiekhez. Most már egész más dolog járt az eszembe: „mi lesz, ha rákérdeznek Stellára?”. Erről a témáról sosem beszéltem vele és nem tudom, hogy mit szólna hozzá, ha nyilvánosan bevallanám hogy ő a barátnőm. De én viszont nem titkolom tovább az igazat. Én akkor is Stellát szeretem, és előbb utóbb úgyis kiderülne. Nem tudom, mit mondjak. Nem tudom, mi lenne a helyes válasz a riporterek előtt.

2012. július 15., vasárnap

23. Lily és Liam


itt az új rész ... bár a 4 komi megint csak nem jött össze... erre a részre lécci komizzatok vagy ha komizni nem akartok akkor a résznek az alján menjetek a "tetszik"-re (újítás a blogban) ... sajna 1 hétig nem lesz új rész mer elutazok ... a kövi részt hétfőn hozom....ne felejtsetek komizni és tetszikelnii  ... puszi Directionerek legyetek jók amíg nem vagyok :) *
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

*Lily szemszöge*

Eleanor-nak sikerült lebeszélnie, arról hogy én is hazamenjek. Megvártuk, amíg Stella gépe felszáll majd visszamentünk a kocsihoz. Eleanor a könnyeket törölgette a szeméből. Én nem sírtam. Kezdem megszokni, hogy Stell mindig megy valahova és én búcsúzok tőle. Kezdhetem újra számolni a napokat. Majd El beindította a kocsiját. Ezúttal az irányt a fiúk háza felé vettük. 1 óra alatt értünk oda, mert dugóba keveredtünk. Iszonyú nagy csend csapta meg a fülem, ahogy az udvarukba értünk. Máskor mindig lehet hallani odabentről a hangos zenét vagy a kiabálást, ahogy veszekednek valami apróságon, vagy ahogy szivatják egymást. De ezúttal semmi ilyesmi nem volt. Bekopogtunk de, mintha nem is hallanák, pedig néma csend volt a házban. Majd bementünk. Láttunk az összes fiú ott volt a nappaliba kivéve Zayn-t. meglepően furcsa látvány volt ez. Senki nem szólalt meg. Csak maguk elé bámulva néztek meredten.

-Öhm. Sziasztok srácok!- köszönt Eleanor.

Louis ezt meghallva felkelt és üdvözölte szerelmét. Liam egy pillanatra felézett és észre is vett. Csak egy halvány mosolyt produkált felém és ismét lehajtott fejjel meredt. Niall volt a legfurcsább. Nem volt kaja a kezében. Ezt a látványt még szoknom kell. Egy kis néma csend után már kicsit több élet volt a házban. Mivel Liam nem nagyon figyelt rám úgy gondoltam felmegyek Zayn-hez. Baktattam fel az emeletre keresve Zayn szobáját. Odaérve a szobaajtó elé kopogtam majd egy halk „szabad”-ot hallottam és bementem.

-Szia Zayn. Jól vagy?- kérdeztem tőle.

-Voltam már jobban is.- és egy mosolyt erőltetett az arcára.

-Csak 4 nap.- erre csak bólintott és elindult felém. Együtt indultunk le a többiekhez.

Amikor leértünk szinte mindenki minket nézett. Őrültek hogy Zayn végre lejött az emeletről és viszonylag jobb a kedve. De Liam elég furcsán nézett ránk.


*Liam szemszöge*

Elég bunkó voltam, amikor Lily megérkezett. Nem is köszöntem, szinte alig néztem rá. Valahogy, azzal hogy Stell elment kicsit a jó kedvünk is visszaesett. Nem akartam így viselkedni vele. De ezt már nem tudom visszacsinálni. Aztán mikor épp erőt vettem magamon hogy odamegyek hozzá már nem volt sehol. Pár perccel később Zayn-el jött le az emeletről. Egy olyan érzés kerített hatalmába, amit nem tudok megmagyarázni. Rég éreztem ugyanezt. Azt hiszem féltékeny, vagyok. De nem hibáztathatom Lily-t mert én voltam az, aki pár perccel ezelőtt nem foglalkozott vele. Én ezt nem bírom tovább. Nem bírom, ezt hogy csak kerülgetjük egymást. Ennél rosszabb érzés nincs is. Több mint barátság kevesebb, mint szerelem. Félénk léptekkel elindultam Lily felé. Óvatosan elkaptam a kezét és húztam magam után a teraszra. Az ajtót becsuktuk magunk után. Ő csak meglepődött arccal figyelt. Majd mikor tekintetünk összeért elkapta a fejét és elvörösödött.

-Ne haragudj hogy bunkó voltam.- kezdtem bele.

Erre nem válaszolt csak megölelt. A lábaim elkezdtek remegni. Mikor az ölelésünknek vége szakadt még mindig nagyon közel álltunk egymáshoz. Megint csak közeledtünk egymás felé, amikor az ajkunk összeért. Újra eltávolodtunk, majd megtörtem a csendet.

-Szeretlek!- vallottam be.

-Én is szeretlek!- adott egy puszit az arcomra.


Egy kicsit még beszélgettünk kint aztán kézen fogva visszamentünk a többiekhez. Louis már indult is felénk hogy tovább piszkáljon. Mielőtt bármit is mondott volna én megakadályoztam.

-Ne kezd megint.- néztünk össze, majd elnevettük magunk.

Kicsit oldódott a hangulat. Már Zayn-nek is viszonylag jobb kedve lett. Nagyon gyorsan elment az idő észre se vettük de már este fél 10 volt. így hát nagy szomorúságomra a lányoknak indulniuk kellett.


*Eleanor szemszöge*

Beültünk a kocsiba és indultunk haza. Furcsa így Stella nélkül. De szerencsére csak 4 napra ment el. Egy 5 perc után befejeztem a gondolkodást és rákérdeztem arra amire kíváncsiak vagyunk a srácokkal.

-Mi van veled és Liam-el?- húztam fel a szemöldököm.

-Hát az úgy történt...- nevette el a végét.

Ennyi bőven elég volt nekem. Na végre Liam talált magának egy normális barátnőt. És ami a legjobb az egészben, hogy Lily-t még talán jobban is bírom, mint Danielle-t, Liam előzőjét. Ahogy a piros lámpát kifogtuk, ránéztem Lily-re és láttam, hogy Stella telefonszámát nézegeti.

-Hívd fel!- adtam ki a parancsot mosolyogva. Lily-vel felnevettünk majd rányomott a hívás gombra. Hirtelen mindketten felkiáltunk jó hangosan.

-Stella visszajöjjél !!- erre a felszólításra a mellettünk álló autókból is felfigyeltek. Mi csak mégjobban nevettük.

2012. július 13., péntek

22. Csak 4 napra


sziasztok!! itt a következő rész... a 4 komiból csak 3 jött össze de úgy döntöttem felteszem.... köszi szépen a komikat....a következő 4 komi után hozom ... de most tényleg betartom... lécci komizzatok és legyetek tagok :) *
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Este alig aludtam 2 órát. Már reggel 8 volt. Felmentem facebook-ra és írtam az egyik osztálytársamnak. Megtudtam hogy neki se sikerült a matek. De ő sajnos rosszabbul járt, mint én. Legalább nem leszek egyedül szeptemberbe a pór érettségin. A beszélgetésünk végére odabiggyesztettem hogy: „majd írok” és ki is jelentkeztem. Feltápászkodtam az ágyról és indultam Lily szobájába. Kopogtam majd benyitottam. Lily éppen készülődött.

-Jó reggelt LB!

-Neked is Stell! Jobban vagy?- kérdezte.

-Hát fogjuk rá. De mondani akarok valamit.- kezdtem bele. Lily komolyan nézett rám és leült.- Pár napra hazautazok.- hadartam el a végét. A födet bámulva vártam, hogy mi is lesz a válasza.

-MI?- ugrott fel egyből. Én csak bólogattam. Majd folytatta.- Akkor én is megyek veled.

-Nem. Most egyedül kell mennem kicsit lenyugodni.- próbáltam lebeszélni.

-Azért jöttem hogy veled legyek LB. Nem akarok veszekedni. Én is megyek.- győzködött.

-És mi lesz Liam-el?- fordultam felé kérdően.

-Kibír egy pár napot nélkülem.- mondta de, láttam, rajta hogy ezt még ő se hiszi el.

Kirohantam Lily szobájából, mert csak felidegesítettem magam. Megkerestem Eleanor-t. Az udvaron lévő hintaágyban meg is találtam. Leültem mellé és elmondtam neki mindent. Mikor befejeztem El szeméből könnyek, kezdtek hullani. Vigasztalás képpen megöleltem.

-Ne sírj. Csak pár napra megyek.- simogattam a hátát.

Mikor már teljesen eláztatta a vállam felkeltünk és segített bepakolni. Előkerestem a legkisebb bőröndöm és beleszórtam pár ruhát.


Nem sok mindent pakoltam bele, mert otthon is vannak még ruháim. Hát ez gyorsan megvolt. Eleanor átment Lily-hez és próbálta meggyőzni, hogy maradjon, hisz tényleg csak pár napra megyek. És addig átöltöztem, fogtam egy taxit és átmentem a fiúkhoz elbúcsúzni. Kifizettem a taxit és kiszálltam. A kapun belépve egyre gyorsabban vert a szívem. A bejárati ajtó előtt vettem egy nagy levegőt és becsöngettem. Louis nyitott ajtót.

-Szia hugi.- köszöntött a szokásos módon.

-Sziasztok!- köszöntem mikor az ebédlőhöz értem. Éppen tömték a burájukat.

Zayn felkelt és egy hosszú csókkal köszönt. Mikor befejeztük szomorúan, körbenéztem és belekezdtem.

-A tegnapi dolog miatt úgy döntöttem, hogy pár napra hazamegyek.- mondtam el elcsukló hangon.

Szomorúan néztek rám. Niall torkán még a kaja is megakadt. Zayn meg se tudott szólalni csak szorosan magához ölelt.

-Mikor jössz vissza?- kérdezte Harry.

-Nem tudom. 4 napot biztos otthon leszek.- mondtam miközben Zayn arcát, simogattam.

Mindenkitől elbúcsúztam és végigölelgettem őket. Aztán hívtam egy taxit. Kikísértek a ház elé ahol a taxi már várt. Zayn kezét alig akartam elengedni. A taxiban ülve láttam, ahogy Zayn a könnyeit törölgeti. Lassan a taxi is elindult.

/Fél órával később/

Eleanor a ház előtt várt ránk. Felkaptam a cuccom és Lily-vel együtt mentünk le. Még egy utolsó pillantást vetettem a házra és az irányt a reptér felé vettük. Hamar odaértünk. a gép 10 perc múlva megy. Addig a lányoktól is elköszöntem. Nem búcsúzkodtam annyira senkitől, hisz 4 nap múlva jövök. A gép felszállt. A felhőket kémleltem. Hogy ne unatkozzak fülhallgatóről hallgattam zenét, de nem sokkal később bealudtam.  

2012. július 12., csütörtök

21. Jó nap, rossz hír


 összejött a 4 komi úgyhogy itt az új rész ... köszi szépen a komikat.. !!! a következő megint csak 4 után jön .. remélem gyorsan összehozzátok ... puszi Directionerek !!! :) *
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

*Zayn szemszöge*

Másnap reggel a fejfájásomra ébredtem Stella mellett. Puszit nyomtam az arcára, és óvatosan kimásztam mellőle. Leballagtam a lépcsőn egyenesen a konyhába. Csináltam reggelit és csendben visszalopóztam Stellához, aki már ébredezett. Visszabújtam mellé az ágyba és apró csókokat adtam neki. Erre már végleg felébredt.


*Stella szemszöge*

Épp a harmadik álmomat álmodtam, amikor hallottam, hogy Zayn jön be az ajtón. Valami volt a kezében de annyira kómás voltam hogy nem tudtam kinyitni a szemem. Majd visszafeküdt mellém és gyengéden csókolgatni kezdett, amire már teljesen éber voltam.


 -Jó reggelt életem!

-Neked is Zayn.- ahogy ezt kimondtam hátra fordultam, és hosszas csókolózásba kezdtünk.

Megreggeliztünk aztán mentünk is készülődni. Úgy fél óra alatt kész is voltunk. Lementünk a nappaliba. Lily már lent volt. Épp egy újabb cetlit olvasott. Átnyújtotta, hogy én is el tudjam olvasni:

Találkozom egy régi ismerőssel. Majd jövök. Ne felejtsétek 3-kor mozi! *puszi Eleanor

Lily arcára egyből kiült az ördögi mosoly. Nem értettem hogy miért. Majd Zayn kiment a teraszra elszívni egy cigit. „Az én kis bagósom.”- gondoltam magamba.

-Szóval Zayn…- nézett rám furcsán.

-Igen. Itt aludt és ennyi.- zártam le ezzel a dolgot.

Zayn visszajött és megölelt majd közölte hogy sajna fotózásra kell mennie, és hogy a többiek már csak rá várnak. Egy csókkal el is köszöntem tőle. Na jó volt az kettő is. Visszamentem a szobámba és elővettem a telefonom. 2 nem fogadott hívás. Anyum hívott. Szuper. Nem tudom fel hívni, mert nincs pénz a telómon. Na mindegy majd visszahív, ha olyan fontos. Egy kicsit még pihiztem és nekiálltam készülni a mozira. Egy farmer rövidnadrágot és egy bő „I love London”-os fölit kaptam magara. Épp mikor elkészültem már hallottam a ház előtt a dudálást. Lily-vel és Eleanor-ral rohantunk le a lépcsőn egyenesen a fiúk kocsijáig. Egy kocsiba nem fértünk be ezért kettővel mentünk. Harry kocsijában én Zayn Liam és Lily ültünk. Louis-éban pedig Eleanor Niall. Amilyen szerencsénk van, kifogtuk az összes piros lámpát a belvárosban. A plázánál kiszálltunk és indultunk is befelé. A mozinál Louis és Eleanor megvették a jegyeket. De nekem Zayn-nek Liam-nek és Lily-nek nem vettek. Négyőnknek nem volt kedve 2 órát végigülni a moziban. A fiúk hirtelen egymásra néztek és Zayn megszólalt.

-Arra gondolsz, amire én?- fordult Liam felé reménykedve, hogy ugyan arra gondolnak.

-Nem valószínű.- mondta ki nevetve. A fiúk megindultak a kijárat felé. Lily-vel követtük őket egészen a kocsiig. Az irányt egy vidámpark felé vették. Bementünk és mind a négyen egy óriási körhinta felé indultunk.


Felültünk rá mind. Lily-vel végig sikítottuk az egészet. Mikor földet értünk járni alig tudtunk. Olyanok lehettünk, mint akik részegek csak rosszabbak. Eltöltöttünk itt egy pár órát és indultunk a srácok házába. A többiek már ott voltak. Kíváncsiskodtak hogy hol voltunk. Mikor éppen a választ adtuk volna nekik megcsörrent a telefonom. Félrementem és felvettem. Néma csend lett mikor beleszóltam a telefonba. Értetlenül hallgatták, ahogy anyummal beszélek magyarul.

-Szia anya!- szóltam bele.

-Szia kicsim! Rossz hírem van.- nyögte ki gyorsan. Majd folytatta tovább. Én elképedve hallgattam. Utána egyből átfutott az agyamon „hogy lehetek ilyen hülye?”. De az nyugtatott az egészbe hogy nem csak én.

-Anyu ez egész biztos?- kérdeztem vissza, hogy jól hallottam-e.

-Igen kicsim sajnos igen.- nyögte ki. Hát oké. Minden sikerül csak ez az egy dolog nem. Majd letettük.

-Mi történt?- késezték kórusban.

-Megbuktam a matek érettségin.- jelentettem ki magam elé bámulva.

Mindenki odajött és megölelt. Nehezen de kibújtam az ölelésük alól.  

-Én most elmegyek.- vágtam rá.

Zayn jött volna utánam, de hozzátettem hogy „EGYEDÜL”. Taxival mentem, közben azon gondolkodtam, hogy szeptemberbe mehetek pótérettségire. Szuper. Ilyen ügyes is csak én lehetek. Az az egy vígasztalt hogy az osztályból nem csak én. A taxiból kiszállva rohantam a fürdőbe gyorsan elkészültem és mentem aludni remélve azt hogy ez csak egy rossz álom.

2012. július 11., szerda

20. Meglepetés


sziasztok Directionerek!!! úgy döntöttem megerőltetem magam a Pesti kiruccanás után és felteszem a kövi részt... hát itt is van .... köszi az előzőhöz a komikat...a következőt 4 komi után hozom.... komizzatok bátran hogy tudjam hogy tetszik-e (de nem csak azok akik eddig) .... és mielőtt elfelejteném itt egy szintén 1D-s blog  http://onedirectionstoryforeverr.blogspot.hu/ ... a legjobb b.nőm a szerkesztője .. olvassatok bele és komizzatok .. Jó Olvasást !! puszii :) *
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Zayn sms-e után elkezdtem készülődni. Gyorsan letusoltam és hajat mostam. Majd mikor ezekkel készen voltam nekiálltam ruhát keresni. Nem tudtam, mire készül ezért egy laza ruha mellett döntöttem. Elkészültem, de még mindig volt fél órám. Fogtam magam és az irányt El szobája felé vettem.

-Szia csajszi.- köszönt mikor meglátott a nyitott ajtónál állva.

Nem köszöntem, inkább egy puszit nyomtam az arcára.

-Tudod kik, turbékolnak a nappaliban?- tette fel nekem egy hülye kérdést.

-Találgathatok?- ennél a reakciómnál vágott egy tipikus: „hülye vagy Stella” fejet.- Vicc volt. Lily és Liam.

Erre csak bólogatott. Majd felugrott az ágyról és elkapta a kezem. Elindultunk a lépcső felé. Halk léptekkel elértünk a földszintet. Ott bekuporodtunk az egyik sarokba, hogy ne vegyenek minket észre, és onnan hallgattuk őket. Úgy 10 perce hallgatjuk ezt a kis turbékolást. Aztán csöngettek. Óvatosan visszaosontam a lépcsőhöz és elkezdtem hangosan trappolni. Liam-et és Lily-t nem különösebben érdekelte hogy csöngettek. Még Eleanor-nak is gond nélkül sikerült felszökni az emeletre.

-Majd én nyitom!- kiabáltam és ezzel már végleg megzavartam a szerelmeseket. Kinyitottam az ajtót és megláttam az én egyetlenemet.

-Szia Stell.- köszönt mielőtt bármit is tudtam volna mondani és megcsókolt.- Gyönyörű vagy.- ahogy ez az utóbbi mondat elhagyta a száját óvatosan megpörgetett.

-Te se panaszkodhatsz.- jelentettem ki.

-Mehetünk?

-Persze.- most kezdtem visszaeszmélni, hogy mit is beszélünk meg Zayn-el. A nagy hallgatózásba el is felejtettem.

A kocsihoz érve előhúzott a zsebéből egy sálat. Adott az arcomra egy puszit és bekötötte a szemem. Na ne ezt nem szeretem. Így csak kíváncsivá tett.

-Hova megyünk?- próbáltam kiszedni belőle.

-Majd meglátod.- ezzel tett engem még kíváncsibbá.

Hirtelen megálltunk. Zayn kiszállt és kisegített a kocsiból. A sálat még mindig rajtam volt. Aztán megint megálltunk. Most már tényleg nagyon kíváncsi vagyok. Lassan levette a sálat.


 Szép látvány fogadott. Egy hídon voltunk. Nem szóltam csak csodálkozva néztem. Zayn hátulról megölelt. Kezdett sötétedni. Elkezdett húzni maga után. A kikötőig meg sem álltunk. Ott ismét csak szép látvány fogadott. Egy szépen kivilágított hajó. Zayn odavezettett egy asztalhoz, ami szépen meg volt terítve és leültünk.

-Hogy tetszik?- kérdezte félénken.

-Imádom...és téged is.- a lányeget a végére hagytam.

Megvacsoráztunk, és kicsit többet ittunk a kelleténél. Nem nagyon akartam hogy Zayn ilyen állapotba vezessen főleg úgy, hogy nemrég szerezte meg a jogsiját. Fogtunk egy taxit és visszamentünk hozzánk. Már elég késő volt, nem hallottam se Lily hangját se Eleanor-ét. Biztos már alszanak. A szobámba érve mindketten bedőltünk az ágyba és úgy aludtunk el. Hát igen, az a bizonyos álom manó. Sokkal jobb így aludni, hogy tudod, hogy az, akit szeretsz, itt van melletted.

2012. július 10., kedd

19. Segítség Liam-nek

itt a 19.-rész ... a 2 komi nem jött össze de ma mindenképpen hoztam volna új részt .... holnap nem biztos hogy teszek fel újat mert megyek Pestre.... azért köszi az eddigi komikat...komizzatok sokan legyetek tagok és jó olvasást Directionerek !!!!! :) *
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

*Liam szemszöge*

/Pár órával később/

Az aréna előtt már várt minket a kocsi. Hazafelé elgondolkoztam azon, amit Adam a menedzserünk mondott. Összefoglalva annyi volt a lényeg, hogy nem tudja mi ütött belém de, jó lenne, ha a zenére koncentrálnék. Aztán eszembe jutott hogy miután a lányok elmentek Louis és Harry elkezdtek piszkálni. Lou-tól nem meglepő ez a reakció. Annak pedig csak örültem, hogy Hazza is beszállt a molesztálásomba. Legalább nem foglalkozik Biancával. Egyre kevesebbet gondol rá. Na de visszatérve. A srácoknak igazuk van. Meg persze Stell-nek is. El kéne hívnom valahova Lily-t.

Közeledtünk a házunk felé. Rengeteg autó állt ott. A riporterek elleptek mindent, így meg kellett kerülni a házat, hogy a hátsó ajtón be tudjunk menni. Ez sikerült is. Úgy 2 óra múlva belátták, hogy feleslegesen várnak ránk és leléptek.


*Stella szemszöge*

/Reggel/

Szokásos készülődéssel kezdtük a napot. Lementünk a konyhába ahol találtunk egy cetlit:

Sziasztok csajok! El kellett mennem fotózásra majd jövök! *puszi: Eleanor

Szuper. Eleanor elment és ránk hagyta a takarítást. A nappaliba még mindig ott voltak a tegnapi csajos este romjai. Gyorsan neki is álltunk. Pár perccel később csörögni kezdett a telefonom.

-Ki az?- nézett rám felhúzott szemöldökkel Lily. Még rá se néztem a kijelzőre de már felteszi a kérdést.  Meglestem, hogy ki is hív és hát nem volt szívem válaszolni.

-Senki.- adtam választ, majd rohantam fel a szobámba.

Berontottam a szobámba és kiszaladtam az erkélyre. Rányomtam a hívásfogadásra és már szólt is bele egy ismerős férfihang.

-Szia Stell.

-Szia Liam.- köszöntem vissza. Sejtettem hogy miért hív.

-Azért hívtalak… szóval…- folytatta tovább, de akadozva. „na jó ezt nem hallgatom tovább ezt a dadogást, besegítek neki.”-gondoltam

-Lily?- kérdeztem rá.

-Őőő. Igen.- nevette el magát a telefonba.- El akarom vinni valahova és érdekelne a véleményed.

Erre valahogy nem számítottam. Adtam egy gyors választ és letettem. Rohantam vissza a nappaliba hogy segítsek Lily-nek takarítani. Nem sok mindent kellett tennem, mert ő már elvégezte a nagy részét. Épp mikor beültünk a tévé elé akkor csöngettek. Lily megrohamozta az ajtót. A függöny mögül leskelődtem hogy ki csöngetett. Nem volt nagy meglepetés. Liam volt az.

-Szia Liam.- hallottam Lily lelkes köszönését.

-Szia… sztok!- köszönt az elején lelkesen majd kiegészítette.

-Ezt a lelkesedést. Na én nem zavarok tovább.- ez nem esett túl jól Liam-től. De hát érthető hisz szerelmes.

Unalmamba felnéztem facebook-ra és twitter-re. Végigolvastam az üzeneteket, amiket az öcsémtől és Bellától az unokatesómtól kaptam, és vissza is írtam mindre. Nemsokkal később jött egy sms Zayn-től:

Bocsi hogy eddig nem írtam de haza mentem Bradford-ra. Este érek vissza Londonba, lesz egy kis meglepim. Puszi, szeretlek Kicsim!!! :)

Na nem kérdés hogy melyiknek örültem a legjobban.