2012. július 23., hétfő

24. Újra otthon

Meghoztam az új részt… jó újra itthon lenni … jó volt kicsit kikapcsolódnii .. remélem tetszik majd ez a rész…remélem tudjátok hogy ma egy különleges nap van… az One Direction a mai napon 2éves !!!!! … boldog évfordulót 1D :)* 
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


*Stella szemszöge*

A repülőút alatt végig zenét hallgattam és aludtam. De ezt is sikeresen megzavarta egy idegesítő női hang.

-10 perc múlva Budapesten vagyunk.- jelentette ki hangosan, hogy az egész repülőn lehessen hallani.

Kikapcsoltam a zenét, eltettem a fülesem és vártam hogy földet érjünk. A gépről leszállva mentem a csomagomért. Elindultam a kijárat felé és közben másra se tudtam gondolni mit Zayn. A parkolóhoz érve magamba szívtam a pesti levegőt, ami egészen más volt, mint a londoni. Ez hiányzott már. Körbenéztem és megpillantottam egy taxit. Odarohantam és beszálltam. Útba igazítottam a sofőrt és lassan de biztosan a házunk felé indultunk. Elég sok időbe telt mire befordultunk az utcánkba. Mikor már láttam a házunkat, elmosolyodtam. Kifizettem a fuvart és futottam a bejárati ajtó felé. Halkan benyitottam letettem a cuccom és lábujjhegyen osontam befelé. Hát ez se nagyon jött össze mivel az öcsém meglátott és felkiáltott.

-STELLA!- ahogy ez elhagyta a lepcses kis száját felfigyelt az egész ház. Odamentem hozzá összekócoltam a haját, és puszit nyomtam az arcára.

  
-Sziasztok!- köszöntem mindenkinek majd puszi puszi indultam a szobám felé.

Felfele menet lassan mentem és meséltem anyumnak. Szinte mindent elmeséltem neki, amit csak lehetett. A szobámba ugyan csak lassan nyitottam be. Nem tudtam milyen látvány fog fogadni. Aztán benyitottam. A szemem alig mertem kinyitni de aztán megtörtént. Tátott szájjal néztem körbe. Minden ugyan úgy van mint ahogy itt hagytam.


Jó volt kicsit ledőlni a saját ágyamra. Ez sem tartott sokáig, mert kopogást hallottam majd ezután benyitottak a szobámba.

-Kicsim! Ugye tudod, hogy nem haragszok a matek érettségid miatt.- mondta apa mosolyogva. Ami meglepő főleg akkor, ha suliról van szó.

-Hát most már tudom.- mosolyogtam vissza.- Köszi.

-Tudom, hogy sosem voltál jó matekból, és hogy nem is szeretted. De anyáddal nem haragszunk rád és szeretünk. Örülök hogy itthon vagy Főnök.- az utolsó mondatán meglepődtem. Persze nem a „Főnök” résznél, mert mindig így hív engem apa. Ezt a mondatot még meg kell szoknom.

Látta rajtam hogy ez, amit mondott kicsit sok még nekem ezért kiment a szobából. Hogy eltereljem erről a beszélgetésről a gondolatom facebook-on beszéltem pár osztálytársammal. Eltelt pár óra és kezdtem elálmosodni. A laptopom-kikapcsoltam majd telefon csörgésre lettem figyelmes. Megkerestem a telómat és mikor a kijelzőre, néztem ugráltam örömömben.

-Szia LB. Mizu otthon?- hallottam meg Lily hangját.

-Szia. Unalom mit mindig. És ott?- kérdeztem vissza.

-Lily és Liam összejöttek.- hallottam meg egy másik hangot. Hát ki más lenne, ha nem Eleanor. Ebben a pillanatban most el tudom képzelni Lily arcát. Szépen lassan rák vörösbe borul.

Egy jó fél órát elbeszélgettem a lányokkal és ezt a Liam Lily dolgot ki is tárgyaltuk. Örülök, hogy összejöttek végre, és nem kerülgetik egymást tovább. Kicsit meglepődtem, azon hogy Liam féltékeny lett Zayn-re mikor Lily-vel jött le a lépcsőn. De ez is bizonyítja, hogy Liam szerelmes.


*Zayn szemszöge*

Fél 10 körül járt az óra. A telefonomat szorongattam és gondolkodtam. Még csak pár órája ment el a szerelmem de már nem bírom tovább. Kikerestem Stell számát és hívtam is. Ekkor a legidegesítőbb dolog ütötte meg a fülem „a hívott szám foglalt”. Elhajítottam a telefont az ágy másik végébe de túl nagy volt a lendülete. Ezért a szemben lévő falnál állt meg. A szememet becsuktam de, aludni nem tudtam, mert Stella képe jelent meg előttem. Csak nyugtattam magam hogy „4 nap múlva visszajön” és hasonlókkal próbáltam terelni a gondolatokat.

/Reggel/

A srácok ébresztettek. Berontottak a szobámba. Niall gitározott Liam ugrált az ágyamon, mint egy elmebajos a többiek pedig énekeltek.

-Nektek meg mi bajotok van?- ugrottam fel nevetve és lelöktem Liam-et az ágyról.

-Öltözz, megyünk interjúra!- adta ki a parancsot Louis.

A szoba hirtelen üres lett. Nekiálltam készülődni majd mikor kész voltam a telefonomat kerestem, amit szétesve megtaláltam a szoba végébe. Összeraktam és futottam a többiekhez. Most már egész más dolog járt az eszembe: „mi lesz, ha rákérdeznek Stellára?”. Erről a témáról sosem beszéltem vele és nem tudom, hogy mit szólna hozzá, ha nyilvánosan bevallanám hogy ő a barátnőm. De én viszont nem titkolom tovább az igazat. Én akkor is Stellát szeretem, és előbb utóbb úgyis kiderülne. Nem tudom, mit mondjak. Nem tudom, mi lenne a helyes válasz a riporterek előtt.

1 megjegyzés: