47. Ünnepek

Itt az új rész ahogy megígértem, ebben az évben ez az utolsó. Remélem tetszeni fog és sok tetsziket kapok rá. 3 tetszik után lesz következő. Boldog újévet minden Directionernek. Jó szilveszterezést!!! puszi nektek!! Jó olvasást!! ♥♥

BUÉK!!! 2013-ban találkozunk kedves olvasóim. 

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Késő este volt és a fiúk hazamentek mivel reggel korán kell kelniük. Eleanor és én segítettünk kipakolni Lily-nek. Elég sok cuccot hozott, de még mindig nem értettem, hogy miért.

-Köszi hogy segítetek!- hálálkodott.

-Ez alap- mondtuk Eleanor-ral egyszerre. Folytattuk a pakolást. Mintha sose akarna elfogyni a rengeteg holmi.- És meddig maradsz? Vagy egyáltalán hogy hogy eljöttél? Hisz a sulinak még nincs vége és még szünetig van pár nap- törtem meg a csendet egyedül.

-Az igazgató intézett egy cserediák programot és ezét vagyok most itt. Az utolsó évemet itt járom a Ealing-be.- ugrándozott örömében.

-Ez tök jó. Örülök, hogy megint itt vagy köztünk- mondta El. Végre a pakolást is befejeztük. Ezt követően gyorsan lezuhanyoztam majd elaludtam.

*Lily szemszöge*

Más nap reggel korán akartam kelni, de ebből nem lett semmi. Tizenegyre megbeszéltük Liam-el hogy jön értem és már háromnegyed van. Kiugrottam az ágyból és rohantam a szekrényhez majd pedig a fürdőbe. Mire kész lettem és visszamentem a szobámba Liam már ott várt.

-Jó reggelt szépségem!- köszönt aranyosan.

-Neked is- mondtam majd egy csókot nyomtam puha ajkára.

-Nem azt mondtad, hogy tizenegyre kész leszel?- emlékeztetett.

-De, csak elaludtam. De most már kész vagyok- megfogtam a kezét és már én sürgettem őt.

Elköszöntem Eleanor-től mivel csak ő volt otthon. Aztán siettem Liam után. Kinyitotta nekem az ajtót majd indultunk is. Első utunk az Ealing High School felé vezetett. Kiszálltunk majd sétálni kezdtünk az iskola körül.

-Ide fogsz járni. Majd minden nap eljövök érted- közölte Liam majd maga felé fordított és megcsókolt.

-Vigyázz, mert betartatom veled.

-Amúgy hányan jöhettetek ki cserediáknak?- kérdezte.

-Öten.

-És velük jóban vagy?

-Nem igazán. Nem mindet ismerem de…- és itt elhallattam. Eszembe jutott, hogy mit felejtettem el elmondani Stellának.

-De… ?- kérdezett rá Liam.

-De itt van egy olyan ember is akit elég jó ismerünk és Stella és én sem bírjuk- fejezte be végül a mondatot. Csak bólogatott. Nem tudott hozzá szólni. Nevettem rajta majd megöleltem. Olyan rég öleltük már meg egymás jó volt érezni a biztonságot a karjai között.

Körbeértünk a suli körül. 1 óra alatt. igaz hogy lassan mentünk, de ez aztán sebesség. Ez olyan Stella fíling. Lassúságba verhetetlen. Visszamentünk a kocsihoz és irány a pláza. Körbejártunk mindent. Liam kissé el lett varázsolva, amikor meglátott egy órát. Nagyon tetszett neki. Vásárolgattunk majd kiment a mosdóba én visszaszaladtam az ékszerboltba az óráért. Gyorsan eldugtam a táskámba és indultam Liam-hez. Mivel mind ketten megéheztünk vettünk valami kaját és indultunk is.

*Eleanor szemszöge*

Eltelt pár nap. Itt a karácsony. Mind a fiúknál leszünk, és ott ünneplünk. Délelőtt a lányokkal feldíszítettük a fákat. Sokkal szebb lett, mint a többi éven. Talán azért mert most Stellával és Lily-vel díszítettem. Megebédeltünk aztán elkezdtünk készülődni. Szokás szerint én végeztem el először ezt követően Stell baktatott le a lépcsőn és megint Lily-re vártunk. Letettük a kanapéra az ajándékokat majd vissza az emeletre ahol beálltunk a fürdő ajtóba.

-Szép vagy szép, vagy szebb a napnál…- kántáltuk Stellel egyszerre.

-Ne folytassátok! Köszi.- állított le minket majd letette a fésűt és elénk állt.- Boldog Karácsonyt csajok!- nagy ölelés  Ez már hiányzott.

-Oké lányok. Imádlak titeket meg minden, de összenyomtok- nevetett Stella akit össze nyomorgattunk.

-Upsz. Bocsi- szólt Lily.

-Induljunk már!- türelmetlenkedett Stell.

Kocsiba szállva első dolgom az volt, hogy bekapcsoltam a rádiót. All I Want For Christmas szólt. Tipikus karácsonyi szám. Nincs karácsony nélküle. Mind a hárman énekeltük, ahogy csak tudtuk. Vicces volt. A srácok már a ház előtt vártak minket.

-Sziasztok! Boldog Karácsonyt!- mondták majdnem egyszerre. Bementünk és elámultunk. Csoda szépen fel volt díszítve az egész ház. Az ebédlőben szépen meg volt terítve kilenc személyre. Gondolom akkor Holly is itt lesz. Remek. Na de ma vele is rendes leszek. Harry betett valami karácsonyi filmet és azt néztük egy darabig. Én természetesen Louis mellett ültem aki hátulról magához ölelt.

*Stella szemszöge*

Nem sokat láttam a filmből mivel Zayn nem hagyta, hogy arra figyeljek.

A film után leültünk vacsorázni. Az egész este nagyon jó volt. Későre járt, amikor elmentem lezuhanyozni majd befeküdtem Zayn mellé az ágyba. Ott még egy fél órát beszélgettünk majd a mellkasán aludtam el.

/Pár nappal később/

Elérkezett a szilveszter is. Találkozunk a fiúkkal a közeli parkban. Előszedtem a legmelegebb ruhámat mivel elég hideg volt és a hó is nagy volt már. Előre felkészülök mindenre. Eleanor már sürgetett minket. Megint csak én végeztem másodjára és Lily-re vártunk. Míg elkészült addig megittunk egy forró csokit. Lassan indultunk is. A fiúk már biztos ott vannak. Gyalog mentünk mivel az utca végére mentünk csak. Itt egy hatalmas és nyugis park messze a belvárostól. Ahogy odaértünk a srácok már nagyban hó csatáztak. Louis mindegyikőjüket belevágta a hóba. Ezt követően őt is belenyomták majd sorban ráfeküdtek. Vicces látvány volt. Nagy nehezen felkeltek majd elkezdtek minket fürdetni a hóba. Engem nem sikerült megfürdetniük, mert Zayn megvédett. Aztán amikor Liam és Harry éppen Lily-t fürdették a hóba odamentem, hogy segítek Lily-nek. Nem voltam valami nagy segítség. Megfogtak és beledobtak a legnagyobb hókupacba. Végül össze fogtunk a lányokkal és egyesével mind az 5 fiút a hóba nyomtuk. Ezután elindultunk haza megszárítkozni és átöltözni.

Este kilenckor elmentünk bulizni. Mindenki jól érezte magát. Szokás szerint Louis és Zayn gondoskodtak arról, hogy mindenkiben legyen egy kis pia. Éjfél előtt elindultunk a Temzéhez ahol a tűzijáték lesz.

A tűzijáték pontban éjfélkor kezdődött. Zayn hátulról megölelt és így néztük végig. Mikor vége lett Zayn-el kézen fogva sétáltunk a Temze partján. Nagyon jól éreztük magunkat. Egy tér közepén megálltunk és ott Zayn maga felé fordított. Keze a derekamon pihent.

-Boldog Újévet kicsim!- mondta.

-Neked is!- majd adott egy hosszú csókot. Este megint együtt aludtunk. Nagyon fáradtak lettünk mire visszaértünk a fiúk házához. Bedőltünk az ágyba és úgy aludtunk el.

46. Louis az ünneprontó!

Sziasztok Directionerek!!!  Itt az új rész .. nem lett a leghosszabb, de remélem azért tetszeni fog…holnap hozom az új részt Szilveszter alkalmából. !!! Tetszikeljetek sokat!! jó olvasást Directioners!!!!

 -------------------------------------------------------------------------------------------------------------

*Zayn szemszöge*

-Haver, engedj már be a fürdőbe! Mi tart ennyi ideig?- kiabált velem Harry.

-A tökéleteshez idő kell!- szóltam vissza neki. Lassan kész lettem a hajammal. Vártam még pár percet erre Harry egyre idegesebb lett és már az ajtót csapkodta. Kinyitottam az ajtót majd berohant és magára zárta az ajtót. Louis-al egymásra néztünk majd röhögésbe kezdtünk.

-Hallottam!- kiáltott Hazza a fürdőből.

Neki álltam összeszedni a cuccaimat. Úgy fél óra alatt sikerült is mindez. Ledőltem az ágyra és kikerestem a telefonomból Stell számát. Két kicsöngés után fel is vette.

-Szia, szívem- köszöntem.

-Szia Zayn. Mikor jöttök haza?- érdeklődött Stella.

-Ötkor száll le a gép. Már nagyon hiányzol kicsim.

-Oké. Te is nekem-, ahogy ezt kimondta a menedzserünk Adam rontott be a szobába.

-Bocsi, de most le kell tennem. Szeretlek. Szia-, mondtam majd gyorsan letettem.

-Kész vagytok? El kéne már indulni- mondogatta. Körbenézett és látta, hogy már majdnem készen vagyunk-, Szedjétek össze Liam-et és Harry-t és induljunk!- parancsolt ránk.

*Liam szemszöge*

Épp az erkélyen telefonáltam mikor Louis kijött hozzám. Mutogatta a kezével hogy tegyem le mert mennünk kéne. Vagy valami ilyesmit.

-Lou, hagyj már békén!- ordítottam rá- Oké akkor majd a reptéren.- Folytattam immár a telefonba.

-Kivel beszélsz?- kíváncsiskodott.

-Szerinted kivel? Most úgy komolyan. A húgoddal- kuncogtam miután kimondtam.

-Komolyan? Puszilom őket!- felelt halál komolyan. Megráztam a fejem.- Most mi van?

-Te marha! Lily-vel beszélek- förmedtem rá.

-Jaa- koppant neki hogy csak szívattam az elején. Nem hiszem el hogy komolyan gondolta hogy a húgával beszélek. Na, mind egy is.- Őt is puszilom.- fejezte be.

-Louis puszil- szóltam bele megint a telefonba.- De most mennem kell. Szeretlek!

-Én is. Szia, és puszi Lou-nak.

Bementünk ahol a srácok már vártak minket. Fogtuk a cuccunkat és indultunk ki a reptérre. A repülőn Zayn mellett ültem. Ő egyből bevágta a szunyát. Jó neki. Nekem kevésbé mivel a vállamra hajtotta a fejét és így aludt el. Mozdulni sem tudtam. De mindig vicces nézni, ahogy alszik.

*Niall szemszöge*

A gépen már számoltam a perceket hogy mikor szállunk végre le. Nem bírtam nyugton maradni. Az egyik kezembe a telefont szorongattam a másikkal a térdemen doboltam. Harry-t már kiakasztottam vele. Vártam, hogy újra Holly-val lehessek.

*Stella szemszöge*

Eleanor-ral épp a konyhában csináltunk valamit vacsorára, amikor csengettek.

-Vársz valakit?- kérdezte El.

-Nem tudok róla- válaszoltam majd rohantam az ajtóhoz, hogy kinyissam.- Szia Holly.

-Szia!- mondta.

-Gyere be- hívtam be kedvesen. Becsuktam utána az ajtót majd indultunk a konyha felé. Eleanor vágott Holly-ra egy fejet mikor meglátta. Oda mentem hozzá.- Ne csináld már. Tök rendes csaj. Csak meg kell ismerni.- suttogtam, hogy az illető személy ne hallja meg.

-Oké. De nem ma.- jelent meg egy halvány mosoly az arcán. Megöleltem aztán indultunk Holly-val fel az emeletre.

A szobámban egész jól elbeszélgettünk és sokat hülyültünk. Végre sikerült megnyílnia és lazítani. Már nem éreztem rajta a félelmet, ami mindig körbeveszi. Vicces aranyos és szerény csaj. Sok új dolgot megtudtunk egymásról, amire eddig még nem volt lehetőség. Többek között azt is megtudtam, hogy az X-Factor alatt már jártak Niall-al de szakítottak, és most újra együtt. Még vagy 2 órát beszélgettünk aztán megszólalt a csengő. Erre kiszaladtunk Holly-val az erkélyre. Louis kocsija állt ott. Befele indultam mikor a szobám ajtaján dörömböltek.

-Gyere!- szóltam ki. Lassan kinyílt az ajtó. Először Niall-t láttam, meg aki rohant Holly-hoz. Szememmel követtem minden egyes mozdulatukat. Nagyon örültek egymásnak. Jó volt ezt végig nézni. Amíg néztem őket valaki a hátam mögött megköszörülte a torkát, erre hátra kaptam a fejem. – Zayn!- kiáltottam örömömbe majd a nyakába ugrottam. Úgy öleltük egymást mintha nem akarnánk abbahagyni. Majd ezt hosszas csók csata követte.

Kézen fogva mentünk le a földszintre a többiekhez. Csodálkozva néztem közbe mivel csak Harry-t és Louis-t láttam, aki éppen Eleanor „falja fel”. Harry nagy mosollyal köszöntött mikor meglátott.

-Szia, kislány!- viccelődött majd rám kacsintott.

-Harry, csak 3 héttel vagy idősebb nálam- dugtam ki a nyelvem. Zayn a kanapé felé vezetett ahol belehúzott az ölébe.- Amúgy Liam merre van?

-Várja Lily-t a reptéren- jelentette ki Lou. A srácok tekintete Lou-ra szegeződött, aki elbújt Eleanor háta mögé.- Ezt nem kellett volna elmondanom vagy azt, hogy az ünnepeket itthon töltjük?

-EZT!- válaszolt egyszerre a 3 srác. Ekkor megint csöngettek. Kipattantam Zayn ölelő karjai közül.

-Majd én nyitom!- mondtam majd rohantam és kinyitottam az ajtót. Megláttam, ahogy Lily és Liam jönnek be a kapun a szakadó esőben. Ahogy beértek a fedett teraszra Lily-vel egymás nyakába borultunk. Mikor ezt befejeztük Lily megszólat.

-Meglepetés!- kevésbe voltam meglepett, mint ahogy várta, és ahogy számítottam rá.- Nem is örülsz?- szomorodott el.

-De örülök. De Boo Bear már elszólta magát, hogy jössz.

-Hallottam ám!- szólalt meg Lou. A házban mindenki üdvözölte Lily-t majd ezután ismét helyet foglaltam Zayn ölében. 

45. Londoni élet

Sziasztok!! Karácsony alkalmából meghoztam az új részt.. Ez az én karácsonyi ajándékom nektek!!! Nem lett a legjobb, de remélem tetszeni fog !! 3-4 tetszik, után jön a következő!!! ♥ Békés Boldog Karácsonyt minden Directionernek ♥ és Louis-nak nagyon- nagyon Boldog Szülinapot!! ♥

1D-s karácsonyt!!! ♥

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------

*Stella szemszöge*

Teltek múltak a hetek hónapok.  Már november közepe fele járunk. A fiúkkal elmentem minden egyes fellépésre Eleanor-ral pedig a fotózásokra. Ha pedig épp nem velük voltam, akkor dolgoztam. Egy étterembe dolgozok, ami nemrég nyílt meg. Kezdetnek nem rossz. Egy igen csak unalmas hét kezdődik számomra. A srácok egy hétre mennek, Olaszországba ahol felvesznek egy dalt és találkoznak a rajongókkal. Reggel 6 óra van. Most ébredtem fel és másfél óra múlva indulnom kell dolgozni. Már megint késésben vagyok. Persze nem én lennék, ha nem így lenne. Felkaptam magamra az első ruhát, amit találtam a szekrényben és rohantam le a konyhába.

Eleanor már lent várt és csinálta a kávét.

-Már megint késésben vagy- kuncogott.

-Ha nem mondod, hülyén halok meg- nevettem én is majd lehuppantam a konyha pulthoz.

-Ne szemtelenkedj, mert nem kapsz reggelit!- parancsolt rám.

-Értettem „anyuci”!- folytattam tovább. Épp hogy belekortyoltam volna a kávéba csöngettek. Rohantam az ajtóhoz, mint egy őrült.- Sziasztok!- szóltam mikor kinyitottam az ajtót és megláttam a srácokat előtte. Megfogtam Zayn kezét és behívtam őket a házba.

Egy szőke hajú lány is volt velük, aki félve de Niall kezét szorongatta. Gondolom ő Holly. A fiúk elkezdtek búcsúzkodni tőlünk. Zayn szorosan magához ölelt majd megcsókolt. Nem akartuk egymást elengedni.

-Hé, srácok nagyon aranyosak vagytok, de mi is el akarunk búcsúzni Stelltől- mondta Lou. Ezzel Zayn elengedett és odamentem Louis-hoz, hogy örüljön. Mindenkitől elbúcsúztam sorban és kikísértük őket a kocsihoz. Még egyszer végig ölelgettük őket és útnak indultak. Ott álltunk még egy 5 percig a ház előtt és néztük, ahogy a kocsi elhagyja az utcánkat. Majd El megvetegette a hátam és bement a házba. Kint maradtam Holly-val. Nem tudtam mit mondjak neki. Nem tudok róla semmit. Mi lesz ha nem kedvel majd. Aztán összeszedtem magam.

-Cukik vagytok Niall-al.

-Köszi- válaszolt halkan és félénken.

-Nem jössz be egy picit?- fordultam felé.

-Nem akarok zavarni- suttogta. Megragadtam és húztam magammal.- Tényleg nem szeretnék zavarni.

-Nem zavarsz. Kérsz valamit inni?

-Nem kérek, köszi-, válaszol még mindig félve.

-Stella, ha nem indulsz, el tényleg el fogsz késni drágaság!- kiabált a lépcső aljából.- Nem tudtam, hogy te is itt vagy még.- mondta kissé flegmán.

-Mindjárt jövök- szóltam oda Holly-nak. Félrehívtam El-t.- Mi a bajod vele?

-Semmi, de nem szimpi a csaj- válaszolt.

-Hát te tudod- majd egy puszit nyomtam az arcára. Visszasétáltam a pulthoz ahol Holly ült.- Indulnom kéne, de nincs kedved velem jönni?

-De persze.- örült meg hirtelen. Az út elején nem sokat beszélgettünk. Keveset beszél, többnyire csak akkor, ha kérdezi valaki. Nagyon furcsa.

/Pár órával később/

Nemsokára vége a műszaknak. Kivittem a rendelést majd beültem a pult mögé.

-Munka közben nem ér lazulni- viccelődött Liss az egyik munkatársam majd leült mellém. Már alig voltak az étteremben. Megvártuk, míg mindenki elment majd feltámogattuk egymást és leszedtük az asztalokat.

Melissa (Liss) a munkatársam :)

/2 nappal később/

Egyedül vagyok itthon. A laptopomat birizgálom. Úgy döntöttem fel megyek skype-ra. Megörültem mikor láttam, hogy Lily is fent van. Egyből beszélgetni kezdtünk.

-Szia Stell. Hogy vagy? Nagyon hiányoztok!- mondta.

-Te is hiányol te majom! Mikor jössz vissza?- tértem a lényegre.

-Majd téli szünetben- válaszolt mire elszomorodtam. Ezt minden bizonnyal észre is vette rajtam.- De van egy meglepim. 

-Mi az?- csillant fel a szemem.

-Az titok- harapdálta a száját. Jaj, ne már. Imádom a meglepiket de utálok várni. A fejem egy párnába dugtam és durcisan csapkodni kezdtem az ágyam.- Majd meg tudod. Nyugi!- nevetett.

-Oké- mosolyogtam.

-Liam?- kérdezte.

-Olaszországban vannak. Vasárnap jönnek haza- válaszoltam neki.

*Liam szemszöge*

/Ez alatt Olaszországban/

Egy hatalmas arénába mentünk ahol majd fel fogunk lépni. Zayn és Louis felrohantak a színpadra ahol egy DJ pult volt. Harry-vel és Niall-al leültünk a nézőtérre és néztük őket hogy mit ökörködnek. Bekapcsolták a zenét és DJ-t játszottak.

-DJ Zayn Malik- kiabálta Lou a mikrofonba és Zayn-re mutatott.

-DJ Tommo- kiáltott Zayn hasonlóan. Majd ugrálni kezdtek. Niall és Hazza is felment közéjük. Néha úgy érzem, én vagyok az egyetlen normális itt. Előkaptam a telefonom és levideóztam őket.

Ez után egyből a szállodába mentünk ahol már alig vártam, hogy beszélhessek Lily-vel. Említett valami meglepetést. Már nagyon kíváncsi voltam de még nem árulta el. 

44. Visszatérés

sziasztook!!! meghoztam az új részt mivel összejött a 3 tetszik!! köszi szépen.. és köszi a +1 követőt is ..a következőt 4 tetszik után hozom…Jó olvasást Directioners !!! 

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Értetlenül néztem magam elé majd Bellára. Ő csak mosolygott próbálta visszatartani a nevető görcsöt.

-Most meg mi van?- kérdeztem.

-Csak vicceltem. Nem megyek veled… még.- vallotta be. Erre már rendesen nevetett. Megkönnyebbülten, de én is nevettem majd hozzá vágtam egy párnát.

/Este 6 óra/

A szobámban ücsörögtem az ablakban. Eléggé unatkoztam egészen addig amíg Kris be nem rontott az ajtón. Telefonja a kezében. Nem szólt semmit csak azon matatott valamit. Majd bekapcsolt rajt egy idegesítő számít és elkezdett rá táncolni és énekelni. Hát mi más lenne, ha nem „Gangnam Style”.

-Kapcsold ki!!- ordítottam rá. Mintha meg se hallotta volna.

-Neked nem Lily-nél kéne lenned?- kérdezte Kris.

-Honnan tudod?- kérdeztem hangosan mire nagy nehezen ki kapcsolta a „zenét”.

-Hallottam, amikor beszéltetek telefonon.- és tényleg. Ha nem mondja el is felejtem. Előkaptam a telefonom és rohantam le a konyhába ahol anya rohangált fel-alá.

-Átmegyek Lily-hez.- mondtam majd egy puszit nyomtam az arcára.

*Lily szemszöge*

Már 6 óra elmúlt de Stell még sehol. Persze nem ő lenne, ha pontosan érkezne valahova. Úgy 10 perccel később csengetést hallottam. Rohantam ki a szobából, hogy ajtót nyissak. A folyosón összeütköztem drága hugicámmal, Lolával, aki szintén ajtót akart nyitni. Persze ha én kérem, meg hogy csinálja meg akkor meg sem hallja, de ilyenkor. Futottunk mintha csak kergettek volna. Végül Lola nyitott ajtót hála Benjaminnal. Megcsúsztam a nappaliba ahová kiöntötte az üdítőét.

-Szia, Stella. Gyere be.- köszönt Lola jó hangosan.

-Szia Lol. Hol van Lily?- hallottam a kérdést fél füllel.

-Itt vagyok.- mondtam miközben összeszedtem magam a földről.

-Na, jó. Biztos tudni akarom, hogy mit csináltatok itt?- kérdezte.

-Nem hiszem.- mondta Ben.

-Oké. Akkor Ben ezt a tócsát nyald föl, de ne szó szerint. Mi meg menjünk a szobámban- mondtam Stellnek majd megragadtam a karját. Becsuktam magunk után az ajtót majd leültem Stell mellé.- Szóval akkor holnap mész vissza ugye?

-Igen.- adott rövid választ.

-Biztos nem maradsz még egy kicsit itthon? Hiányozni fogsz.- próbáltam lebeszélni.

-Biztos. Már nagyon hiányzik Zayn és a többiek is. És el akarom kezdeni az „életet”. Végre nem kell attól tartanom, hogy nem sikerült az érettségi valamelyik része. És amúgy is közbe haza jövök majd. Ja és meg akarom ismerni Niall új barátnőjét.- fejezte be végre a kisregényt.

-Hát jó. De minden nap telefonálj!- mondtam. Ő csak bólogatott majd megöleltük egymást.

-És amúgy milyen Holly?- értetlenkedve néztem rá hogy most miről is beszél.

-Ja hogy Niall barátnője. Nem tudom. Akkor láttam, először amikor búcsúztam a többiektől.

*Stella szemszöge*

/Más nap/

-Stella gyere már! Elkésünk- kiabált anya a ház elől. Ekkor kijöttem a házból a bőröndömet letettem magam mellé és még egyszer visszanéztem.

Majd az ajtót bezártam magam után. Beültem anya mellé a kocsiba és indultunk a reptérre.

/Londonban/

Végre megint itt. Nem szóltam senkinek hogy visszajövök ezért hívtam egy taxit. Eligazgattam Eleanor házához és kifizettem. Kikerestem a lakáskulcsot és bementem. Nekiálltam kipakolni. Az első a laptopom volt, amiről zenét kapcsoltam.

This kiss is something I can't resist

Your lips are undeniable

This kiss is something I can't risk

Your heart is unreliable

Something so sentimental

You make so detrimental

And I wish it didn't feel like this

Cause I don't wanna miss this kiss

I don't wanna miss this kiss

*Louis szemszöge*

A stúdióban végeztünk a fiúkkal ezért megbeszéltem Eleanor-ral hogy a házuk előtt találkozunk. Harry volt olyan jófej és elvitt. Kiszálltunk a kocsiból és vártunk. Aztán Ő is megérkezett. Megöleltük egymást majd egy puszit nyomtam a szájára.

-Akkor nem is zavarok tovább. Otthon találkozunk.- köszönt el Harry majd rám kacsintott. Eleanor kézen fogott és bementünk.

-Légyszi vidd fel ezt a táskát a szobámba!- szólt rám El.

-Mit kapok érte?- húzogattam a szemöldököm.

-Két puszit.- mosolygott. Erre én kikaptam a kezéből a táskát és rohantam fel az emeletre. Az utolsó lépcsőfoknál megbotlottam mire Eleanor kinevetett.

-Nem nevet… együtt érez!- kiáltottam vissza majd kidugtam a nyelvem. Bedobtam a táskát El szobájába persze nem szó szerint és indultam lefelé. Vagyis csak indultam volna, de zenét hallottam Stell szobájából ezért benyitottam.- Hát te?- lepődtem meg nagyon.

-Hát én- válaszolta.- Neked is szia Boo Bear.

-Azt akartam mondani- vigyorogtam rá majd megöleltem.- Mikor jöttél?

-Pár órája.- mosolygott. Ekkor Eleanor hangját hallottam meg.

-Louis! Mi tart ilyen sokáig abba, hogy bevidd a táskám a szobába?- majd nevetett. Ekkor kirontottam Stella szobájából.- A szívrohamot hoztad rám.- mondta El.- De mit kerestél Stell szobájába?-

*Eleanor szemszöge*

Keresetem Louis-t majd nagy nehezen meg is találtam. Épp a mi Stellánk szóbájából sétált ki. Mikor rákérdeztem Lou csak mosolygott majd belökte az ajtót. Ekkor nagyon megörültem. Azonnal Stella nyakába vetettem magam.

-Nagyon hiányoztál!- kiáltottam miközben jó szorosan öleltem magamhoz. Egy ideig még így hármasban beszélgettünk majd Stell eltűnt. Amikor ismét előkerült épp az emeletről csörtetett le.

-Elmentem majd jövök!- kiáltott oda nekünk ezután már csak az ajtó csapódást lehetett hallani és el is ment. Visszafeküdtem Loui ölébe és így néztük tovább a filmet.

*Zayn szemszöge*

A napok egyre elviselhetetlenebbek nélküle. Punnyadás és unatkozás. Louis El-nél van. Niall Holly-val. Harry pedig meglátogatta a családját. Liam és én unalmunkba neki álltunk kártyázni majd videó játékozni.

-Ez már unalmas. Megint te győztél- hülyült Liam majd oldalba bökött.

-Aki tud, az tud- befejeztem a mondatot- Csöngettek!- mondtam.

-Hallottam- vigyorgott rám. Arra vártam, hogy felkel és kinyitja az ajtót erre végigfeküdt a szőnyegen.

Felugrotta és indultam az ajtóhoz. Kinyitottam és megláttam Őt. Nem hittem a szememnek. Hosszas csók csata után felkaptam és bevittem a házba. Liam is örült mikor meglátta Stell-t de látszott, hogy fáj neki, hogy Lily nem jöhetett vissza. A beszélgetést séta közben folytattuk egy közeli téren. Elmesélt mindent részletesen hogy mi történt vele otthon és én is ugyanígy tettem. Nagyon boldogok voltunk ismét. Mintha el sem ment volna. 

43. Egy korszak lezárult

sziasztok!!... itt az új rész.. jóval hosszabb lett mint a többi... tudom hogy sokat kellet rá várni de remélem tetszeni fog.. szeretném ha legalább 3-4 tetszik összejönne rá... puszi Directionerek és jó olvasást !!! :*

----------------------------------------------------------------------------------------------------------

*Lily szemszöge*

/Egy héttel később/

Mikor befejeztem a chat-ezést Stellával kopogás törte meg a csendet, ami a szobámban uralkodott. Liam rontott be a bőröndjeimmel a kezében. Úgy esett be az ajtón. Ezen elkezdtem nevetni.

-Hát szép! Megszenvedek ezekkel te meg kinevetsz.- mondta idétlen mosollyal.

-Igen!- nevettem tovább.- kinyitottam az egyik táskát majd a szekrényt. Kipakoltam a ruhákat majd bele a bőröndbe. Liam csak ült az ágyon és bámult.

-Biztos, hogy elmész?- nézett rám kiskutya szemekkel.

-Muszály. Kezdődik a suli és készülnöm kell az érettségire.- ültem le mellé én is.

-De ígérd, meg hogy közbe meglátogatsz!

Bólogattam majd megcsókoltam. Közben Eleanor is belépett a szobába. Összepakoltuk a maradék cuccomat is. 1 órára kész is lettünk. Már a ház előtt álltunk és már csak arra vártunk, hogy Harold is megérkezzen és elbúcsúzhassak mindenkitől.

-Ugye még visszajössz valamikor?- Eleanor.

-Nem te hülye!- nevettük el magunkat majd a nyakába ugrottam. Mindenkitől szép sorba elbúcsúztam.

-Vigyázz magadra Taylor!- fogta a hasát a nevetéstől Louis.

-Ezért még meghalsz!- fenyegettem, de már én is nevettem. Utolsóként búcsúztam el Holly-től, Niall új barátnőjétől. Egy utolsó csoportos ölelés majd a következő pillanatban már a kocsiból integettem nekik. Egy utolsó pillantás a házra. Itt töltöttem az elmúlt 2 hónapot. Szép 2 hónap volt. A reptérre érve nagyon siettünk. Gyorsan elintéztük a csomagokat majd a géphez indultunk. Liam el sem akarta engedni a kezem.

-A Budapestre induló gép 2 perc múlva felszáll.- mondta be egy női hang.

-Mennem kell.- mondtam szomorúan. Egy gyengéd csókot nyomott a számra és a fülembe súgta „Szeretlek!”.

/5 nappal később/

Szeptember 2. Az évnyitó utáni első nap. Indulás a suliba. Egy gyors reggeli és majd futás a közeli parkba ahol Stellával találkozok. Egy padon ücsörögve meg is láttam egy füzettel a kezében. Hát igen és akkor rám mondja mindig hogy „stréber”. Na de mindegy is én így szeretem őt

-Szia. Indulhatunk?- tettem fel a kérdést. Fel sem nézett csak bólogatott.- Ne izgulj mindent megtanultál.

-Köszi!- válaszolt.

*Stella szemszöge*

A suli elé érve elbizonytalanodtam. Féltem. Mi lesz, ha megint nem sikerül az érettségi? Erre még csak nem is szabad gondolnom. Elköszöntem Lily-től és a terem felé indultam. A tanár már bent volt. Helyet foglaltam majd kiosztották a feladat lapokat.

-Kezdhetitek!- szólalt meg a tanár. Körbenéztem és láttam, hogy mindenki lázasan írja vagy éppen számol. Én is belekezdtem.

*Niall szemszöge*

/Ez alatt Londonban/

Épp a stúdióban voltunk a srácokkal, amikor vettük fel a Kiss you-t. Végig csak Holly-ra gondoltam. Ha Stella és Harry nem bíztat, hogy hívjam fel és beszéljek, vele akkor most nem lennénk együtt. Alig várom, hogy a következő koncertünkön bemutathassam a rajongóknak.

-Niall! Haver ne álmodozz!- vágott fejbe Louis röhögve.

-Ja, oké.- mosolyogtam.- Éhes vagyok. Tartsunk szünetet.

-Nem te lennél, ha nem mondtad volna.- mondta Harry megveregetve a vállam. A büfé felé mentünk. Zayn-el elkezdtük piszkálni egymást.

Liam felugrott Louis hátára Harry pedig kergette őket. Egy ablak előtt futottak el amikor Lou visszatolatott. Szó szerint. Ledobta Liam-et és az ablakhoz ment.

-Ott van Kevin!- kiáltott fel majd Harry befogta a szemét.

-Hol?- kérdezte Hazza.

*Stella szemszöge*

Vége az érettséginek. Kerek négy órát írtuk és úgy érzem most sikerült. Remélem, most látom utoljára ezt az iskolát. Az udvarra siettem ahol találtam is ismerőst. Thom a suli kapujában várt. Odasiettem hozzá.

-Na, végre. Már vagy fél órája várlak.- mondta majd megölelt. Próbáltam kibújni karjai közül kisebb sikerekkel.- Hogy sikerült?

-Jól.- válaszoltam röviden. Mikor indulni készült elkaptam a kezét és visszahúztam.- Még meg kell várnom Lily-t.- láttam, rajta hogy nem akar vele találkozni. Megöleltem.- Jövök, neked egyel.

-Vigyázz, mert betartatom. Már tudom, mit kérek.- kacsintott. Épp ekkor jött ki Lily is egy osztálytársával, Izabellával.

-Szia Stell.- köszönt Iza.- Remélem sikerült.- mondta majd adott egy puszit.

-Én is, de most mennünk kéne nem Lily?- néztem rá. A szemeimet óvatosan Thom-ra szegeztem, hogy Lily is észrevegye.

-Ne már. Ez nem mondod komolyan.- fintorgott.

-Egyszer kibírod. Puszi Iza, szia.- ezzel megragadtam Lily karját és húztam magam után.- Mehetünk!

Út közben halálos csend uralkodott el. Ha beszélgettünk is, akkor Lily szólt hozzám vagy Thom. Egymásra még csak rá sem néztek. Szuper. Lily leszakadt tőlünk a házuk előtt így ketten mentünk tovább.

-Most hogy ketten vagyunk, nem megyünk el valahova megünnepelni, hogy itthon vagy és leérettségiztél?- kérdezte majd megállt és megfogta a kezem. Kikaptam a kezeim kezei közül.

-Jó lenne, de csak egy dolgot kellene ünnepelni. Azt hogy leérettségiztem.- szóltam.

Értetlenül nézett rám. Lassan leesett neki miért mondtam ezt. Kicsit szomorú lett tőle. A házunk elé érve megszólat:

-Biztos hogy nem akarsz itt maradni Pesten? Itt van mindened.- gyözködött.- A barátaid, a családod, a legjobb barátnőd Lily- mondta a végét fintorogva.- És persze én is.

-Figyelj ezt már eldöntöttem. De nem örökre megyek el. Haza jövök látogatóba. De ezt zárjuk le. Szia.- adtam neki egy puszit majd bementem a házba. Ledobtam a táskám és lehuppantam a kanapéra.

Gondolataim megint csak megzavarták. Anyum és Bella jöttek be az ajtón. Már megint Bella. A fejemre egy párnát húztam.

-Szia uncsitesó. Hallottam sikerült a vizsga.- lelkendezett. Erre csak unottan annyit mondtam hogy „Ja”.- Mikor mész vissza?

-Szerintem holnap.- mondtam kisebb mosollyal.

-Szupi. Akkor együtt megyünk.- ez a mondat kiverte nálam a biztosítékot. HOGY MI??? Bella Londonba? Na ne. 

42. Lesz ami lesz! :):

sziasztok kedves olvasóim!! ... bár a 6 "tetszik" nem jött össze de gondoltam felteszem az új részt... azért köszi hogy tetszikeltek ha kevesen is, és köszi a komikat ... Jó olvasást ehhez a részhez !! :)*

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------

*Stella szemszöge*

Másnap reggel arra ébredtem, hogy valaki kopog az ajtón. Erre kipattantam a kényelmetlen ágyból és előkaptam valami ruhát. Készülődés közben sok minden volt a fejembe. A gondolkozás közben az is eszembe jutott, hogy hol lehet Kris. Gyorsan copfba kötöttem a hajam és kimentem a konyhába ahol Thom éppen reggelizett. 

-Jó reggelt!- köszönt hatalmas vigyorral az arcán.

-Neked is. Indulhatunk?- kérdeztem majd felkaptam a kocsi kulcsot. Ő csak bólogatott.

Útbaigazítottam és indultunk is. 1 óra bolyongás után végre oda is értünk. Az utat végig hülyültük ugyan úgy, mint régen. Kiszálaltam a kocsiból és a ház felé vettem az irányt. Nem kopogtam csak bementem hisz majdnem „otthon” vagyok. A nagymamám háza volt. Óvatos léptekkel haladtam befelé egészen a nappaliig ahol megláttam Kristiant. Egészen otthon érzi magát ő is úgy látom.

-Hát, szia!- köszöntem neki. Erre ő hátra kapta a fejét. Eléggé meg is lepődött.

-Hogy találtál meg?- csodálkozott egyre jobban.

-Nem volt könnyű. Sokat gondolkoztam, hogy hova jöhettél, de végül beugrott.- ültem le mellé a kanapéra.

-De ugye nem akarsz haza vinni?

-De, haza viszlek. De mi volt az, hogy a suli miatt jöttél el?- néztem rá furcsán.

-Igazából nem a sulit akartam megúszni. Csak nem akarok haza menni. De ne kérdezősködj, úgyse mondok el többet.- vágta be a durcát.

Kris kikapcsolta a tévét és összepakolta a cuccait. Örülök hogy végre előkerült és nem tudta meg senki.

/1 órával később/

Már a házunk előtt álltunk. Kris elszomorodott. Megveregettem a hátát és bementünk.

-Hahó. Megjöttünk!- ahogy ezt kimondtam anyu apu és Bella rohantak is. Meg volt a nagy „üdv itthon”. Elkaptam Thom kezét és mentünk fel a szobámba. Ledőltem az ágyamra.

-Meddig maradsz?- kérdezte.

-Pót érettségi után megyek vissza.- jelentettem ki.

-Akkor van pár napunk.- mosolygott.

-Nem. Most nem csinálom azt, mit érettségi előtt. Nem járkálunk ki reggeltől estig, mert akkor megint csak nem fog sikerülni.- szóltam rá mielőtt nagyon megörülne.

*Lily szemszöge*

Kisírt szemekkel ébredtem. Este sokat gondolkoztam. Talán Eleanor-nak és Liam-nek igazuk van. Nem figyeltem eléggé Liam-re. De most biztos nagyon haragszik rám és hallani se akar rólam. Kivergődtem az ágyból és kinéztem az ablakon. Nagyon szomorú idő volt. Semmi kedvem nem volt a mai naphoz. Se Liam se Stella és még Eleanor-ral is összevesztem. 

Lesétáltam a konyhába. Semmi étvágyam nem volt. Csináltam egy kakaót és elindultam vissza az emeletre. Bekopogtam El szobájába.

-Gyere!- hallottam bentről.

-Jó reggelt!- köszöntem neki.- Ne haragudj a tegnap este miatt.- sajnálkoztam majd letettem az éjjeli szekrényére a bögrét.

-Semmi baj.- mondta mosolyogva majd megölelt.- Van egy ötletem mitől lesz jobb kedved. Menjünk el vásárolni.

Nyomtam egy puszit az arcára és indultam készülődni. 1 óra alatt mindennel elkészültünk és indultunk az Oxford Street-re vásárolni. 

Az utcán rengetegen voltak. Alig találtunk parkoló helyet. Eleanor kedvenc boltja felé vettük az irányt. A boltban szétváltunk. Keresni kezdtem az őszi ruhákat El pedig a cipők felé indult meg.

/Fél órával később/

Kijöttünk az üzletből a sok cuccal, amit vettünk majd beültünk egy kávézóba.

-Látom már jobb kedved van.- kacsintott rám El.

-Még jobb kedvem lenne ha…- és itt a mondatot nem tudtam befejezni mert a szavamba vágott.

-Szavad ne feledd! Ott van Liam!- billentette meg a fejét.

Ekkor láttam, ahogy leül a szökőkút mellé. Én csak csodáltam őt. Eleanor a lábamba rúgott. Majd felkeltem az asztaltól vettem egy mély levegőt és elindultam arra felé. Lassan közeledtem. Mikor odaértem elé a tekintetünk összeakadt. A szemében semmit nem láttam. Mintha lefagyott volna. Semmi érzelmet nem láttam az arcán. Éppen megszólaltam volna mikor felállt és közel húzott magához. Ekkor már mosolygott.

-Ne haragudj!- szólalt meg végül. Ezt követően egy gyengéd csókot nyomott a számra. 

41. Egyre rosszabb

Sziasztok!! tudom hogy sokat kellett várni erre a részre de a suli miatt nem volt túl sok időm... megpróbálok gyakrabban írni ... remélem nem haragszotok rám Directionerek!! 6 "tetszik" után jön a következő rész... imádlak titeket Jó olvasást !!!! :*

----------------------------------------------------------------------------------------------------------

A beszélgetés után még vagy fél órát vártam. Körbenéztem de Thom sehol. Majd pár perccel később észrevettem tőlem nem messze. Felkeltem a hideg padról felkaptam a cuccom és indultam felé. Mikor már ő is észrevett egy hatalmas mosoly ült ki az arcára.

-Szia.- köszöntem mosolyogva.- Már ideje volt, hogy ideérj. És még én nem ismerem az órát.

-No, komment.- ezzel kivette a kezemből a csomagokat és indultunk a kocsija felé.- Amúgy mi történt, hogy nem haza mész, hanem hozzám?

-Krisz eltűnt, és ha hazamegyek, egyedül akkor rájönnek.- mondtam ismét kétségbeesett hangon. Ismét elgondolkoztam, hogy hova mehetett.

-Nem vigyáztál rá Londonba? Milyen nővér vagy?- mondta a végét elnevetve.

-Hát ez nekem nagyon nem vicces!!!- mondtam szinte kiabálva nedves szemmel. Éreztem, hogy pár könnycsepp hagyja el a szemem. Próbáltam úgy letörölni, hogy ne lássa.

-Ne haragudj. Tudod, hogy nem úgy gondoltam Stell.- ahogy ezt kimondta megállt a kocsival. Kinéztem az ablakon és itt vagyunk a háza előtt. Kirontottam a kocsiból és a cuccaimmal együtt futottam az eresz alá. Thom már nevetett.- Emlékszem régen mindig megáztatok Lily-vel… és néha velem is.- Közeledett felém majd beengedett. Felrohantam a harmadik emeletre ahol a lakása van.

*Eleanor szemszöge*

/Ugyanekkor Londonban/

A házban egyedül voltam. Se Louis, se Stella és se Lily. Rég voltam már teljesen egyedül ebben a házban. El is felejtettem milyen érzés. A nappaliban ülve nézegettem a fényképalbumokat. A sok őrültség, amit Stellával csináltunk még a legelső találkozásunkkor, és amiket most nyár eleje óta. És idő közben Lily-t is megismertem. Néhány képnél kissé elérzékenyültem. Elég késő volt már ezért elindultam felfelé a szobámba mikor zajt hallottam a terasz felől. Félve indultam az ajtó felé. Lestem ki az ablakon, de semmit sem láttam. Vettem egy nagy levegőt és kinyitottam az ajtót. Az ajtó előtt Lily-t találtam aki a földre rogyva sírt.

-Mi történt?- segítettem fel majd besegítettem a házba. De amint bementünk ismét csak a földre esett és egyre elkeseredettebben sírni kezdett. Ekkor szipogva elmesélte a történteket. Azt hogy Liam nem örül annak, hogy találkozgat Danielle-val. Ezen vesztek össze.- Nyugodj meg. Tudod, hogy imádlak mindkettőtöket de Liam-nek valahol igaza van. Túl sokat vagy Dani-val.

Talán ezt a mondatot meg kellett volna gondolnom. Felkelt mellőlem és felrohant az emeletre.

*Liam szemszöge*

Most hogy egyedül maradtam rájöttem, hogy mekkora marha vagyok. Egy ilyen kis apróság miatt összeveszni Lily-vel. Ezt jóvá kell tennem. A telefonom után nyúltam és kikerestem a számát. Nem vártam egy percet sem és már hívtam is. Három kicsöngés után kinyomta. Szóval hallani sem akar rólam. Nagyon rosszul éreztem magam. Nem tudom nélküle elképzelni az életem.

40. Utazás, veszekedés, szívesség

sziasztok!!!.. sok várakozás után végre meghoztam az új részt... bár a 7 tetszik nem jött össze de remélem erre a részre összejön majd... tetszikeljetek és írjatok e-mailt----> niky.elias97@gmail.com  (kérdezhettek a bloggal és akármi mással kapcsolatban is)... puszii !! jó olvasást Directionerek !!! :P*

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

/10 perccel később/

Összeszedtem Eleanor-t a földről majd a kanapé felé vettük az irányt. Előkotortam a telefonom és kikerestem Kris számát. Rányomtam a hívás gombra. Kicsöng, kicsöng és végre felvette.

-Ezt még is, hogy gondoltad Kris? Hol a francba vagy?- kiabáltam a telefonba. Vártam a választ ér közben a hajamat tépkedtem. 

-Tudod te, hogy hol vagyok. Mindig ide szoktam jönni, ha valami bajom van.- mondta halálos nyugodtsággal. Összeszedtem a gondolataim.- Most le kell tennem. Ha anyáék hívnak találj ki valamit. Szia!- köszönt el.

-De… várj! Még mindig nem tudom, hogy hol va…- nyögdécseltem a telefonba de már nem hallotta mivel kinyomta. Ekkor Zayn lépett be az ajtón.

-Sziasztok!- köszönt hatalmas vigyorral.- Mi ez a gyászos hangulat?- folytatta még mindig vigyorogva. Majd odajött hozzám és egy puszit nyomott a homlokomra.

-Kris eltűnt.- válaszolt helyettem Lily. Ekkor már neki is elment a jó kedve. Kibújtam ölelő karjai közül és rohantam fel a szobámba. Előkaptam egy kisebb táskát és beleszórtam néhány fontosabb cuccot. Megnéztem, hogy mikor megy a legközelebbi gép Pestre és foglaltam jegyet. Szuper. Még van addig pár órám.

Majd kopogást hallottam. Megláttam az ajtóban Zayn komor arcát. Ránézett a táskára és egyből leesett neki hogy mi lesz most.

-Akkor hazamész?- kérdezte szomorú hangon. Puszit leheltem a szájára és bólogattam. Lefeküdt mellém az ágyra és szorosan magához ölelt. Vártuk hogy indulhassak végre a reptérre.

*Lily szemszöge*

Lassan 22:00. Stella gépe nemsokára indul. Búcsút vettünk tőle mind és indult is. Ahogy egyre távolodott tőlünk Zayn szeméből könnyek kezdtek hullani. Megveregettem a hátát és én csak mosolyogtam. Stellával állandóan csak búcsúzunk. Amikor azt hinnénk, hogy minden rendben akkor kell az egyikünknek elutaznia. Visszaindultunk a kocsikhoz közben a fiúkat elkapták a rajongók. Eleanor-ral félre álltunk, hogy végezhessék a dolgukat. Hamar végeztek és indultunk is haza. Liam-el a szobája felvettük az irányt. Megegyeztünk, hogy filmet nézünk. A Ted mellett döntöttünk. Elkezdtük nézni ekkor megcsörrent a telefonom. „Danielle”.

-Szia, bocsi most nem érek rá.- próbáltam magam kimenteni.

-Csak annyit akartam, hogy holnap találkozhatnánk. Eljöhetnél Stell-el a próbámra.- mondta el végül, hogy mit akar.

-Ez nem fog összejönni, mert Stella hazament.- közben egy pillantást vetettem Liam arcára, ami már szinte vörösödött az idegességtől.- Hossz, majd elmesélem.- és ezzel le is tettem.- Bocsi szerelmem.- mondtam majd megöleltem, de ő hidegen arrébb lökött.

-Mindig Danielle-val találkozol. Alig vagyunk együtt miatta.- mondta kiabálva.

-Holnap nem is találkozom vele.- védtem magam.

-Aha. Holnap.- duzzogott tovább.

-Nem hiszem el, hogy e képes vagy besértődni.- mondtam ezzel már én is kiabálva. Erre már nem válaszolt csak elgondolkozott.

Kirohantam a szobából és rácsaptam az ajtót. Leültem a nappaliba és vártam, hogy utánam jöjjön… de nem tette. Majd pár perccel később Niall-t vettem észre a konyhában matatva. Nem volt kedvem se vele se mással beszélgetni. Elindultam egyedül a sötét utcákon egyenesen vissza Eleanor-hoz.

*Stella szemszöge*

Nem tudom mennyi lehetett az idő, amikor leszálltam a gépről. Egyedül a repülőtéren a sok idegen között. Leültem egy padra és körbenéztem. Mily meglepő sehol egy ismerős. Mire is számítottam? Keresni kezdtem a telefonomba a nevek között. Bellát nem hívhatom, fel ő biztos lebuktatna, hogy itthon vagyok. Lily öccsét sem hívhatom fel (Benjamint) mert a szüleim így még hamarabb rájönnének. Kit hívjak fel? Nincs ötletem. Ekkor 2 személy is eszembe jutott. Az egyik Torrie volt az osztálytársam. Jobban mondva a volt osztálytársam. Ő ilyen későn nem venné fel a telefont, úgyhogy ez halott ötlet. „Akkor… nem… őt nem akarom felhívni.”- gondoltam magamban. De már késő volt. Az ujjam már a hívás gombot súrolta.

-Szia, Stella. Tudod te mennyi az idő?- szólt bele a vonal másik végén az a bizonyos hang.

-Szia Thom. Nem, nem tudom.- vágtam vissza.

-Mindegy is. Mi történt?- tapintott a lényegre egyből. Ezt utálom Thom-ban… mindig tudja hogy mi a bajom. Túl jól ismer.

-Hosszú lenne ezt telefonba. Figyelj, kérhetnék egy szívességet?- mondtam vékony hangon a számat harapdálva.

-Persze. Te bármit kérhetsz.- adta a választ.

-El tudnál értem jönni a reptérre?

-Persze. 15 perc és ott vagyok.

Erre a 15 percre kíváncsi leszek. Ő mindig elkésik. Thom nagyon jó barátom… talán az egyik legjobb fiú barátom és Lily volt pasija. És az is lehetséges, hogy régen nekem is tetszett. Na de ez már a múlt. Egy nagyon régi történet, amit már lezártam.