43. Egy korszak lezárult

sziasztok!!... itt az új rész.. jóval hosszabb lett mint a többi... tudom hogy sokat kellet rá várni de remélem tetszeni fog.. szeretném ha legalább 3-4 tetszik összejönne rá... puszi Directionerek és jó olvasást !!! :*

----------------------------------------------------------------------------------------------------------

*Lily szemszöge*

/Egy héttel később/

Mikor befejeztem a chat-ezést Stellával kopogás törte meg a csendet, ami a szobámban uralkodott. Liam rontott be a bőröndjeimmel a kezében. Úgy esett be az ajtón. Ezen elkezdtem nevetni.

-Hát szép! Megszenvedek ezekkel te meg kinevetsz.- mondta idétlen mosollyal.

-Igen!- nevettem tovább.- kinyitottam az egyik táskát majd a szekrényt. Kipakoltam a ruhákat majd bele a bőröndbe. Liam csak ült az ágyon és bámult.

-Biztos, hogy elmész?- nézett rám kiskutya szemekkel.

-Muszály. Kezdődik a suli és készülnöm kell az érettségire.- ültem le mellé én is.

-De ígérd, meg hogy közbe meglátogatsz!

Bólogattam majd megcsókoltam. Közben Eleanor is belépett a szobába. Összepakoltuk a maradék cuccomat is. 1 órára kész is lettünk. Már a ház előtt álltunk és már csak arra vártunk, hogy Harold is megérkezzen és elbúcsúzhassak mindenkitől.

-Ugye még visszajössz valamikor?- Eleanor.

-Nem te hülye!- nevettük el magunkat majd a nyakába ugrottam. Mindenkitől szép sorba elbúcsúztam.

-Vigyázz magadra Taylor!- fogta a hasát a nevetéstől Louis.

-Ezért még meghalsz!- fenyegettem, de már én is nevettem. Utolsóként búcsúztam el Holly-től, Niall új barátnőjétől. Egy utolsó csoportos ölelés majd a következő pillanatban már a kocsiból integettem nekik. Egy utolsó pillantás a házra. Itt töltöttem az elmúlt 2 hónapot. Szép 2 hónap volt. A reptérre érve nagyon siettünk. Gyorsan elintéztük a csomagokat majd a géphez indultunk. Liam el sem akarta engedni a kezem.

-A Budapestre induló gép 2 perc múlva felszáll.- mondta be egy női hang.

-Mennem kell.- mondtam szomorúan. Egy gyengéd csókot nyomott a számra és a fülembe súgta „Szeretlek!”.

/5 nappal később/

Szeptember 2. Az évnyitó utáni első nap. Indulás a suliba. Egy gyors reggeli és majd futás a közeli parkba ahol Stellával találkozok. Egy padon ücsörögve meg is láttam egy füzettel a kezében. Hát igen és akkor rám mondja mindig hogy „stréber”. Na de mindegy is én így szeretem őt

-Szia. Indulhatunk?- tettem fel a kérdést. Fel sem nézett csak bólogatott.- Ne izgulj mindent megtanultál.

-Köszi!- válaszolt.

*Stella szemszöge*

A suli elé érve elbizonytalanodtam. Féltem. Mi lesz, ha megint nem sikerül az érettségi? Erre még csak nem is szabad gondolnom. Elköszöntem Lily-től és a terem felé indultam. A tanár már bent volt. Helyet foglaltam majd kiosztották a feladat lapokat.

-Kezdhetitek!- szólalt meg a tanár. Körbenéztem és láttam, hogy mindenki lázasan írja vagy éppen számol. Én is belekezdtem.

*Niall szemszöge*

/Ez alatt Londonban/

Épp a stúdióban voltunk a srácokkal, amikor vettük fel a Kiss you-t. Végig csak Holly-ra gondoltam. Ha Stella és Harry nem bíztat, hogy hívjam fel és beszéljek, vele akkor most nem lennénk együtt. Alig várom, hogy a következő koncertünkön bemutathassam a rajongóknak.

-Niall! Haver ne álmodozz!- vágott fejbe Louis röhögve.

-Ja, oké.- mosolyogtam.- Éhes vagyok. Tartsunk szünetet.

-Nem te lennél, ha nem mondtad volna.- mondta Harry megveregetve a vállam. A büfé felé mentünk. Zayn-el elkezdtük piszkálni egymást.

Liam felugrott Louis hátára Harry pedig kergette őket. Egy ablak előtt futottak el amikor Lou visszatolatott. Szó szerint. Ledobta Liam-et és az ablakhoz ment.

-Ott van Kevin!- kiáltott fel majd Harry befogta a szemét.

-Hol?- kérdezte Hazza.

*Stella szemszöge*

Vége az érettséginek. Kerek négy órát írtuk és úgy érzem most sikerült. Remélem, most látom utoljára ezt az iskolát. Az udvarra siettem ahol találtam is ismerőst. Thom a suli kapujában várt. Odasiettem hozzá.

-Na, végre. Már vagy fél órája várlak.- mondta majd megölelt. Próbáltam kibújni karjai közül kisebb sikerekkel.- Hogy sikerült?

-Jól.- válaszoltam röviden. Mikor indulni készült elkaptam a kezét és visszahúztam.- Még meg kell várnom Lily-t.- láttam, rajta hogy nem akar vele találkozni. Megöleltem.- Jövök, neked egyel.

-Vigyázz, mert betartatom. Már tudom, mit kérek.- kacsintott. Épp ekkor jött ki Lily is egy osztálytársával, Izabellával.

-Szia Stell.- köszönt Iza.- Remélem sikerült.- mondta majd adott egy puszit.

-Én is, de most mennünk kéne nem Lily?- néztem rá. A szemeimet óvatosan Thom-ra szegeztem, hogy Lily is észrevegye.

-Ne már. Ez nem mondod komolyan.- fintorgott.

-Egyszer kibírod. Puszi Iza, szia.- ezzel megragadtam Lily karját és húztam magam után.- Mehetünk!

Út közben halálos csend uralkodott el. Ha beszélgettünk is, akkor Lily szólt hozzám vagy Thom. Egymásra még csak rá sem néztek. Szuper. Lily leszakadt tőlünk a házuk előtt így ketten mentünk tovább.

-Most hogy ketten vagyunk, nem megyünk el valahova megünnepelni, hogy itthon vagy és leérettségiztél?- kérdezte majd megállt és megfogta a kezem. Kikaptam a kezeim kezei közül.

-Jó lenne, de csak egy dolgot kellene ünnepelni. Azt hogy leérettségiztem.- szóltam.

Értetlenül nézett rám. Lassan leesett neki miért mondtam ezt. Kicsit szomorú lett tőle. A házunk elé érve megszólat:

-Biztos hogy nem akarsz itt maradni Pesten? Itt van mindened.- gyözködött.- A barátaid, a családod, a legjobb barátnőd Lily- mondta a végét fintorogva.- És persze én is.

-Figyelj ezt már eldöntöttem. De nem örökre megyek el. Haza jövök látogatóba. De ezt zárjuk le. Szia.- adtam neki egy puszit majd bementem a házba. Ledobtam a táskám és lehuppantam a kanapéra.

Gondolataim megint csak megzavarták. Anyum és Bella jöttek be az ajtón. Már megint Bella. A fejemre egy párnát húztam.

-Szia uncsitesó. Hallottam sikerült a vizsga.- lelkendezett. Erre csak unottan annyit mondtam hogy „Ja”.- Mikor mész vissza?

-Szerintem holnap.- mondtam kisebb mosollyal.

-Szupi. Akkor együtt megyünk.- ez a mondat kiverte nálam a biztosítékot. HOGY MI??? Bella Londonba? Na ne.