2012. augusztus 17., péntek

37. Szórakozás és tanulás


Meghoztam az új részt…ne haragudjatok hogy ilyen sokára de a napokban nem voltam jó passzban eléggé összejöttek a dolgok és nem volt időm írni… remélem nem haragszotok… a következő 6-7 „tetszik” után jön majd… Jó olvasást puszi directionerek!!!!
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

*Lily szemszöge*

Reggel felébredtem és feltápászkodtam a kanapéról. Azzal a lendülettel ahogy felkeltem már borultam is a földre. Hátranéztem és megláttam Stellát a földön aki szintén ébredezett már.

-Te mi a francot csinálsz LB?- kérdezte nevetve majd ledobta magáról a takarót és felkelt.

Mind ketten elkezdtünk nevetni és együtt kimentünk a konyhába. Én összedobtam valami gyors reggelit ő meg ült a konyha pultnál mint aki jól végezte dolgát. Épp neki álltunk volna a reggelinek mikor kopogást hallottunk a bejárati ajtó felől. Indultunk volna hogy kinyitjuk de megelőztek minket. A fiúk rontottak be. Liam egyből oda rohant hozzám és egy hosszú csókkal üdvözölt.

-Mit szólnátok ha ma elmennénk moziba és mászkálnánk egyet a városba?- kérdezte Louis vigyorogva.

-Jó ötlet.- kiáltottunk fel Eleanor-ral egyszerre. Majd egymásra néztünk kisit elmosolyodtunk és Stell-re szegeztük a pillantásunk. Ezután mindenki Stellát nézte aki lassan beszédre nyitotta száját.

-Én nem megyek. Valamikor tanulnom is kéne. Nem lesz mg a matek érettségi tanulás nélkül.- mondta kissé szomorúan. Odamentem és megöleltem.

-Biztos hogy nem jössz?- néztem rá mosolyogva.

-Biztos.-jelentette ki.

-Akkor én itt maradok veled édesem!- adta a választ Zayn és magához húzta Stellát. Olyan édesek voltak ahogy ölelkeztek. El és én felmentünk az emeletre készülődni. Beálltam a szekrény elé és kotorászni kezdtem benne. A kezembe akadt egy sötét farmer és rövid ujjú szívecskés felső. Gyorsan magamra kaptam kicsit kifestettem magam és kerestem pár kiegészítőt. A táskámba tettem egy kardigánt a pénztárcámat és a telefonom és átmentem El szobájába aki éppen a haját csinálta.

Lily ruhája                            Eleanor ruhája

Miután készen voltunk mind a ketten lementünk az emeletről. A nappaliban ott ült az öt fiú és Stella. Odamentem Liam mellé és megfogtam a kezét. Erre már feleszmélt a nagy nevetésből. Felpattantak a helyükről és indultunk az ajtó felé. hátrafordultam Stell felé.

-Biztos hogy nem jössz?- néztem az LB-mre kiskutya szemekkel.

-Biztos.- adott határozott választ. Én erre kicsit elszomorodtam de odajött hozzám és megölelt.- Érezd jól magad Lily.

Erre a mondatra összeszedtem magam és elindultam a barátom után. Beszálltunk a taxiba és már indultunk is a mozi felé.


*Zayn szemszöge*

Végre elment mindenki és Stellával egyedül vagyunk. Felkaptam és rohantam fl vele az emeletre. Letettem az ágyra majd leültem mellé.

-Na akkor mit is kell tanulnod?- húzogattam a szemöldököm.

-Nem azt amire te gondolsz. Amúgy matekot.- vágott vissza nekem. Majd elő is kotorta a matekos cuccait.

-Nem is gondoltam semmi rosszra.- ahogy ezt kimondtam befogta a számat és nyomott rá egy gyengéd csókot.


Elkezdtem a füzetét lapozgatni. Értelmetlenebbnél értelmetlenebb fejeket vágtam. Szegény egyetlenemnek ezt a sok hülyeséget mind meg kell tanulnia szeptemberre. A kezembe vettem egy tollat és neki álltam csattogtatni. Pár perc múlva Stell kikapta a kezemből és villám gyorsan neki állt írni egy feladatot. Mikor befejezte és ellenőrizte nagyon nagy mosoly ült az arcára.

-Na mi történt édesem?- simogattam meg majd egy puszit adtam az arcára.

-Sikerült. Hibátlan lett elsőre.- kiáltott egy hatalmasat. Én majdnem szívrohamot kaptam de örültem neki. Hátra dőltem az ágyban. Egy kis ideig még csodáltam a gyönyörű barátnőmet ahogy a matek példákkal szenved majd elaludtam.


*Stella szemszöge*

Úgy két óra matekozás után már megfájdult a fejem. Letettem a tollat és a füzetet és Zayn felé fordultam aki enyhén be aludt. Nagyon édesen aludt. Közelebb mentem hozzá és láttam hogy fázik. Betakargattam homlokon pusziltam és kimentem a szobából. A nappaliban Kristiant találtam.

-Hát te nem mentél el a többiekkel?- néztem rá értetlenül.

-Nővérkém, le vagy maradva. Ahogy látod nem.- vágott egy idétlen vigyort. Leheveredtem mellé a kanapéra és néztük a tévét. Valami idegesítő mesét néztünk végig amit Kris nagyon szeret de a címét azt nem tudom. Kezdett elviselhető lenni a mese mikor Kris tök komolyan hátrafordult hozzám és megszólalt.- Mikor megyünk haza?

-Én nem megyek haza. Nekem London az új otthonom. De te addig maradsz ameddig akarsz.- borzoltam össze a haját.

-De te is gyere. Nélküled olyan uncsi volt otthon. Nem tudtam kit idegesíteni

-De azt egy szóval sem mondtam hogy többet vissza se megyek.- mosolyogtam majd megöleltem.


*Niall szemszöge*

A plázához érve mind a hatan rohantunk a mozi felé. valami vígjátékra ültünk be. Ahogy a film véget ért mindannyian megéheztünk és elsétáltunk a közeli Nando’s-ba. Mindenki rendelt és neki álltunk enni. Szinte mindenki megjegyezte: „hogy tudsz ennyit enni Niall?”. De nem foglalkoztam vele csak ettem tovább. Befejeztem az evést és vártam a többiekre. Ekkor elhaladt mellettem egy nagyon ismerős lány. Épp a kijárat felé igyekezett. Én utána mentem. Láttam ahogy egyre csak távolodik majd hogy újra hátra nézett. Nem hittem a szememnek. „Az nem lehet…”- gondoltam magamba

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése