33. Tökéletes este és reggel

Összejött az 5 tetszik úgyhogy itt az új rész… ez egy kicsivel hosszabb lett mint szokott… köszi a tetsziketek és a szavazásokat… szavazzatok sokan...a következő 6 „tetszik” után jön…Jó olvasást Directionerek!!!

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

*Lily szemszöge*

Lassan fél 9 fele járt. Danielle-val elköszöntünk egymástól. Gyalog indultam útnak mivel nem voltam messze El házától. Beléptem a kapunk és a teraszon a nagy sötétbe megláttam egy alakot. Először nem ismertem fel aztán rájöttem. Odafutottam hozzá. Megöleltem gyengéden mikor el akartam engedni Liam-et még közelebb húzott magához és erősen szorított. Mire végre kiszabadultam ölelő karjai közül egy csókot nyomtam puha ajkaira.

-Aggódtam ám.- nézett rám idétlenül.

-Csak Danielle-val voltam.- magyaráztam. Válasz képpen belehúzott az ölébe és magához ölelt. Aztán a fülembe súgta: „Szeretlek!”.

Egy kis ideig még így ültünk aztán bementünk. Odasúgtam Stell-nek hogy ma itt alszik Liam és már mentünk is fel a szobámba.

*Stella szemszöge*

Láttam mikor Liam és Lily bejöttek együtt az ajtón. Örültem hogy Liam végre megnyugodott. És annak is hogy Lily végre „haza talált”. Mikor ők felmentek az emeletre Lou és El is ott hagytak minket. Zayn-el együtt ültünk a tévé előtt. Elkezdtem kapcsolgatni majd Ő kikapta a kezemből a távirányítót és kikapcsolta.

-Add vissza. Mindjárt kezdődik a Popland.- néztem rá kölyök kutya szemekkel.

-Az nem neked való! Mutassak olyat ami neked való?- játszotta a fejét. Szemmel láthatóan a kutya pofival nem hatottam meg. Ezt még gyakorolnom kell.

-Na mutass tee… Bradford Bad Boy!- nyújtottam rá a nyelvem. Erre ő szenvedélyesen megcsókolt majd elkezdte a pólóm alatt simogatni a hátam.

Beleharaptam az alsó ajkába mire ő lelökte a távkapcsolót a kanapéról és eldöntött engem. Felfúzta a pólóm és elkezdte csókolgatni a hasam.

-Zayn! Ne!- állítottam le.

-Miért ne?- nézett rám szomorúan.

-Mert fáradt vagyok.- felültem vele szembe a kanapéra majd magamhoz öleltem.

-Akkor menjünk aludni!- mondta mély dörmögő hangon. De én meg sem mozdultam. Óvatosan felkapott egy puszit nyomott az arcomra és felvitt a lépcsőn. A szobámba letett az ágyra szépen betakargatott majd elkezdett mászkálni a szobában.

Keresgélt az egyik kis dobozomban. Elővett valamit. Egy maci volt az. Odaadta a kezembe majd levette a felsőjét és bebujt mellém. A mellkasán aludtam el a macival együtt. Éreztem a szíve minden egyes dobbanását. Közelebb bújtam hozzá mire a szíve egyre hevesebben és hevesebben vert.

*Louis szemszöge*

/Reggel/

Felkeltem és láttam hogy Eleanor az ágy másik végébe húzódott. Odakúsztam hozzá és egy puszit nyomtam a homlokára. Nem akartam felébreszteni ezért kimentem a szobából egyenesen le a konyhába. Liam-et és Lily-t találtam ott. Éppen egymás szájával voltak elfoglalva.

-Jó reggelt fiatalok!- zavartam meg ezt a pillanatot.

-Ezt úgy mondtad mintha te nem lennél az.- nevettek fel Liam-el.

-Haver. Hagyod hogy ezt mondja rólam?- néztem rá kérdőn.

-Aha.- bólogatott.

-Megmondalak a Kevin-nek!- fenyegettem meg egy mosoly kíséretében.

-Juj ne. Akkor jó leszek.- mondta Lily. Közelebb mentem hozzá és összeborzoltam a haját.

Majd a hűtő felé indultam. Kivettem valami ehetőt és nekiálltam enni. Ekkor Zayn baktatott le a lépcsőn tiszta kómás fejjel.

-Reggelt!- köszönt miközben a szemét dörgölte.

-Este túl hangosak voltatok Stell-el.- vigyorogtam.

-Mi nem vagyunk olyanok mint te. De ha ennyire tudni akarod akkor elmondom neked hogy aludtunk.

-Ja bocs. Akkor Liam. Ti voltatok a hangosak.- fordultam át hozzájuk.

-Nem vagy vicces!- mondta Liam és Lily egyszerre. Majd Lily felment az emeletre.

Ezután a fiúkkal neki álltunk reggelit csinálni a csajoknak. Gofri mellett döntöttünk mert az gyorsan megvan. Hamar kész is lettünk vele még pont időben. Az égetteket félretettük a többit pedig szívecske alakúra vágtuk. Felmentünk és felébresztettük a lányokat majd mind a hárman lehoztuk őket. Teljesen el voltak tőlünk olvadva hogy mi ilyenek is tudunk lenni ha akarunk… csak nem mindig akarunk.

*Niall szemszöge*

Reggel mikor felkeltem nem volt senki a házban. Harry elment valahova. A többiek meg… hát ezt nem kell magyaráznom. Elkészültem és hogy ne unatkozzak elővettem a gitárom. Játszottam rajta egy két számot csak úgy bemelegítés képpen… aztán keresgélni kezdtem a kottáim között. Meg is találtam amit kerestem. Meg találtam azt a dalt amit még a volt barátnőmnek Holly-nak írtam. Az X-factor alatt szakítottunk mert nem volt sok időm. sajnos ezt a dalt nem tudtam már neki elénekelni se befejezni. Neki álltam a befejezésének. Ez könnyű lesz hisz az érzések még ugyan azok mint voltak. Nem tudom hogy merre jár vagy hol lakik most. Még csak a telefon számát se. De talán jobb ez így és ki tudom verni a fejemből. Írtam pár sort majd letettem a gitárt és a kottát. Ledőltem az ágyra és gondolkodtam. Ekkor hangokat hallottam lentről.

-Megjöttünk srácok!- hallottam meg Lou Zayn és Liam hangját.

Gondolom a lányok is itt vannak úgyhogy én nem is zavarom őket. Ekkor kopogást hallottam a szobám ajtaján.

-Megjöttünk Niall. Hol van Hazza?- jött be hozzám Louis.

-Nem tudom. Az előtt ment el hogy én felkeltem volna.- a válaszom után kiviharzott a szobából.

Az ajtót szokása szerint tárva-nyitva hagyta. Felkeltem hogy becsukjam és Stellával találtam magam szembe.

-Hát te? Hova hova pici lány?- emelgettem a szemöldököm.

-Gondoltam megnézem mi van veled. Ja és nem vagyok pici lány!- nézett rám mérgesen. Majd leültem az ágyamra ő pedig mellém.

-De az vagy.- piszkáltam tovább.

-Hát jó. Akkor te meg ír manó vagy.- vágott vissza. Erre mindketten elkezdtünk nevetni. Majd megfordult és meglátta a kottámat.- Hé. Ez meg mi?- kíváncsiskodott.

-Öö… semmi.- mondtam.- Na jó. Egy dal amit én írtam.- kezébe vette a gitárt és próbálta eljátszani. Néhány helyen kicsit hamisan de egész ügyes volt.

-Ez nagyon jó. Kinek írtad?- kérdezősködött tovább.

-Egy lánynak.- válaszoltam.

-Hát azt gondoltam. Ennek a lánynak neve is van?

-Holly.- néztem rá elvörösödve.- A volt barátnőm.- Elmeséltem Stell-nek az egész történetet az elejéről.

-Te nagyon hülye vagy. Miért nem keresed meg ha még mindig szereted?- tett fel egy tök jogos kérdést.

-Igazad van. Meg kéne keresnem.- gondolkodtam tovább.- Köszi pici lány.- ahogy ezt kimondtam egy puszt adtam az arcára.

Össze borzolta a hajam és kiment a szobámból. Ezzel már az én reggelem is tökéletes lett.