hoztam a kövit mert valószínű hogy holnap nem tudok majd írni, remélem tetszik majd.... itt egy másik 1D-s blog a legjobb barátnőm a
szerkesztője segítsetek neki hogy beinduljon a blog … köszi szépen
Directionerek :)
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
/4 nappal később/
*Stella szemszöge*
Tegnap elég unalmas napunk
volt. A fiúk egész nap próbáltak, ma pedig fotózáson vannak. Eleanor-ral neki
álltunk takarítani a házban. Ezt is csak azért kezdtük el, mert holnap jön Lily.
Nagyon vártam már hogy megérkezzen. Eleanor is be volt pörögve. Ez jó jel. Szerintem
jól ki fognak jönni egymással. Már 1 órája takarítunk de, még sehol se tartunk.
Aztán megegyeztünk, hogy én takarítok az emeleten El, pedig a földszinten. A
fürdőben kezdtem. Mikor ott végeztem átmentem a szobámba, hogy ott folytassam. Az
asztalomon pakolgatta, amikor találtam egy képet rólam és Lily-ről. Leültem az
ágyamra, és csak néztem a képet. Eszembe jutott az a nap, amikor ezt a képet
készítettük. Sokat hülyültünk akkor, persze mikor nem. Ezt a kis
visszaemlékezést sikeresen megzavarta valaki. Lépteket hallottam a lépcső
felől. Gondoltam biztos El az. Addig hallottam csak lépteit, míg jött fel a
lépcsőn, utána már nem. Nem foglalkoztam vele. Aztán ez a bizonyos valaki bejött
a szobámba és mögém ugrott. Elkezdett csiklandozni. Ekkor már rájöttem, hogy
Zayn az.
A nagy csikizés közben
belerúgtam az ágy sarkába. Zayn csak a koppanást hallotta és rálökött az ágra
majd ott csikizett tovább.
-Zayn. Zayn. Fejezd be!-
kezdtem bele nevetve, mire abbahagyta.
-Befejeztem. Nem érdemlek
ezért valamit?- kérdezte. Tudtam, mire gondol ezzel. Majd megcsókoltam.
-Ilyesmire gondoltál?
-Aha.- jelentette ki majd
közel húzott magához és megölelt.- Mi ez a nagy pakolászás?- érdeklődött
-Holnap jön a legjobb
barátnőm. Nem fogadhatjuk őt ekkora kupiba.- válaszoltam a kérdésére.
Erre csak annyi volt a
válasza, hogy „akkor majd holnap találkozunk, pakolászatok csak”. Megcsókolt és
elment. A szobám ajtajából még küldött egy puszit és indult lefelé. Nem tudom,
miért várom jobban a holnapot. Azért mert jön Lily vagy azért hogy, találkozzak
Zayn-el. Valahogy a kettő közül nem tudnék választani. Hirtelen Eleanor toppant
be az ajtón. Végzett a földszinttel. Én is lassan befejeztem az emeletet. Nagyon
elfáradtunk, de nem akartunk itthon ücsörögni ezért elmentünk sétálni. Fél óra
alatt elkészültünk és indultunk is. Elmentünk a London Eye-hez. Ott bementünk
egy közeli cukrászdába. Vettünk egy-egy fagykelyhet és kiültünk a teraszra egy
asztalhoz.
Hatalmas volt a kehely, amit
vettem. Nagy nehezen megettem, mert imádom a fagyit. Közbe az jutott eszembe
hogy el kell hoznom ide Lily-t. Eleanor-ral nagyon sokat beszélgettünk. A hülyülés
most kicsit kimaradt de majd bepótoljuk azt is. Hazasétáltunk és beültünk a tévé
elé. Végignéztük az összes csatornát, de semmi érdekes nem volt benne. Ezért kapcsoltam
zenét.
Eleanor szokásához híven
nekiállt ugrálni és énekelni. Mit tehettem volna én is beszálltam. A hülyülést
máris bepótoltuk. Kicsit lenyugodtunk és leültünk. Nagyon el voltunk fáradva. Nem
volt erőnk felvánszorogni a szobánkig ezért mindketten ott aludtunk el ahol
voltunk. Elalvás előtt csak annyi járt a fejembe:
„holnap holnap holnap!!”. Aztán
rájöttem, hogy hiába gondolok rá sokat attól nem lesz előbb az. Végre elaludtam.
Az álom manó sikeresen elringatott.